Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Reznák Erzsébet: Fényképészek és műtermek Cegléden

Schuck Árminné jelzésű fénykép eddig még nem került elő Cegléden - úgy tűnik, ő inkább tulajdonos lehetett ebben az üzletben. 67 Lázi József az első, aki nem a központban, hanem a VIII. kerület 45-hen próbálkozott 1910­ben. Valószínű, hogy ő nem műterembérlő, hanem alkalmazott volt, mert az Iparlajstrom bejegy­zésén kívül nincs több hírünk róla. 6H Schweiger Károly viszont a centrumban, a Jászberényi úti Unghváry házban rendezkedett be 1911 és 1912 között. Róla sem lehet ennél többet tudni, mert többé nem hallatott magáról. 69 Tóth Alfréd 19H-ben Mlinárcsik Antallal együtt kezdett közös vállalkozásba a III. ker. 138. sz. telephelyen. Igaz, hogy 1913-ban lemondtak, de Tóth Alfréd, immár egyedül s immár a Batthyá­ny u. 1. sz. házban 1914-ben újra próbálkozott. Sem kép, sem egyéb adat nem maradt róluk az utókorra. 70 Nagy Jenő bizonyára „gyanútlanul" érkezett Ceglédre 1912-ben, személye mégis kisebb vihart kavart a helyi lapokban. Vándorfényképész - írta róla megvetően a Czeglédi Közlöny s csak a cikk vége felé derül ki, miért ily elmarasztaló a Nagy Jenőt ért jelző: „A héten városunkban egy vándorfényképész járt, akivel több helybeli iskola fényképeket készíttetett a gyermekekről. Mint­hogy városunkban három adófizető és ügyes fényképész dolgozik, érthetetlennek találjuk ezt az eljárást. A mi fényképészeink épp oly olcsón elkészíthették volna a képeket s ami fő - sokkal szebben! Ha az intézetek s a helybeliek nem pártfogolják ok nélkül a mi embereinket, kire szá­mítsanak? Több méltányosságot!" Kenyéririgység - vágta rá az érvekre a Czegléd s egyúttal kioktatta az ügyről részletesen is a rivális újságot. Szerinte a budapesti iény]íépész-\diptuaós\X.ó azért jött Ceglédre, hogy ott megtele­pedjék s iskolai „akciójával" ezt a szándékát igyekezett megalapozni. Nagy Jenő iparengedélye egyébként a Puskaporos utcába szólt, sikeres működés azonban va­lóban nem várt volna rá, olyan kis város, mint Cegléd, nem lett volna képes eltartani több fényké­pészt. 71 . 1908-ban Ádler Zsigmondnak gyűlt meg a baja a sajtóval, pontosabban Sárik nyomdász-újság­kiadóval. Ezúttal a „villamos színház" (mozi) volt a szálka, érthető, hisz Sárikék szintén működ­tettek mozit a városban, igaz, az övék csak 1909-ben nyílt meg. Akkor viszont megint kellőkép­pen fölháborodtak, mert Ádler újra megjelent a városban, igaz, megakadályozni így sem tudták, hogy 21 napra szóló engedélyt kapjon mozija működtetéséhez. Ádler 1913-ban hallatott újra magáról, ráadásul igazi szenzációt hirdetett: színesképeket kínált! Az elkészítés technikájáról többet nem árult el, de az általa közzétett reklám ügyesen fogalmaz, harsány hangja újszerű az eddig olvasottak között. Az Ádler-íéle fényképészeti műintézet újdon­ságának erejét csak növelhették ezek a mondatok: „Esős vagy borús idő nem határoz, mert csak villanyfény mellett fényképezünk. Iparkodjon mindenki magát csak színesen lefényképeztetni, mert csak rövid ideig tartózkodom itten. Ruha nem határoz, bármilyen színű ruhában lehet meg­jelenni. Csakis ezen egy vállalat létezik, mely színes fényképeket ily rövid idő alatt készít." Közölte az árakat is. Ezek szerint 3 db vizitkép vagy levelezőlap 2,50 koronába, 3 db kabinet­kép pedig 3 koronába került. Ha visszaidézzük a Zoltán-Ше műterem ugyancsak 1913-as árait, jól látható, hogy az „árharc" Ádler javára dőlt el, az ő árai voltak az olcsóbbak. Ádlermég egy érdekes újdonsággal szolgált: „Egy személy öt alakban. Ilyen levelezőlapot bár­ki saját személye után megrendelhet. Ezen tréfás levelezőlapok egy nap alatt készülnek el. Ára: 2 darab 1 korona 20 fillér, 4 darab 2 korona." Az eféle játékos levelezőlapoknak mindig volt kelet­je, de nyilván a fényképész sem járt rosszul ezek elkészítésével. Ádler a mai Posta helyén álló régi óvoda egyik termét bérelte ki. Bevallottan nem akart sokáig Cegléden maradni, hiszen eredeti telephelye Léván volt. Az itt eltöltött időt azonban példaszerű­en igyekezett kihasználni: mindössze 2 napos vállalási időt állapított meg. 72 28 7

Next

/
Thumbnails
Contents