Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Reznák Erzsébet: Fényképészek és műtermek Cegléden

Széchenyi Mór és Steinfeld Gyula, Herczeg u. 18., 1916. X. 20.: csupán e szűkszavú bejegyzés tanúskodik kettejük közös vállalkozásáról, személyükről, tevékenységükről legfeljebb csak találgatni lehetne.

73 A Herczeg utcában, de a 25. sz. házban lakott még egy fényképész, Appel Endre. Személyi adatait a halotti anyakönyvből írtam ki, ezek szerint 1886-ban született és 1917-ben a harctéren halt meg. Egy fényképen is megtalálható a jelzése, de több emlék nem maradt fenn róla.

74 Akik ismerték, „goszpodi" Konfinoként emlegették Konfino Gábort. Neve és ragadványneve egyaránt idegen (szláv?) származásra utal. Ő a már jól ismert Rudda-Száger-Mózer cég alkalmazottja volt, ám 1919-ben önállósította magát és kibérelte a Batthyány utcai műtermet. Az Uránia mozi a Sárik cég tulajdona volt, így hát az udvarban álló műtermet is tőlük bérelhette Konfino. Könnyű dolga nem lehetett, már csak az időpont sem kedvezett igazán az ilyesfajta tevékenységnek. De azért különlegességgel ő is szolgált: „Elvállalom minden e szakmába vágó munkát, ú.m. művészi kivitelű lev.lapokat és portrékat, különös figyelmébe ajánlom a nagyérdemű közönségnek, hogy menyasszonyi felvételek alkalmával kocsival az udvarba beállhatnak..." Műtermében villannyal világított, ezért tarthatott nyitva reggel 8-tól este 8-ig. Néhány hét múlva már egy fűszeres üzletben volt érdekelt, ez azt jelzi, hogy a fényképész és kereskedő szakmát bizonyára fölváltva végezte, esetleg a műtermét időnként bérbeadta. 1919 áprilisában ugyancsak ebben a műteremben táncórákra lehetett jelentkezni. Konfino ügyesen és gyorsan alkalmazkodott, újra meg újra változtatott. 1919 végén „Gábor" fényképészként mint az ElsŐ Czeglédi Fényképnagyító Vállalat tulajdonosa is kínálta szolgáltatását, érvelése igen meggyőző volt: „A nagyérdemű szíves pártfogását kérem annál is inkább, hogy kikerülje a megbízhatatlan vidéki utazók minduntalani zaklatását." Ez a hír némi adalék a korabeli ügynökök módszeréhez is. Konfino jelzésű képek eddig még nem kerültek elő. Úgy látszik, a közérthetőség miatt idegen hangzású vezetékneve helyett inkább a keresztnevét írta ki a cégérre, mert a „Gábor" aláírás viszont szerepel a képeken. Konfino Gábor iparjoga 1925-ben megszűnt, további sorsa ismeretlen.

75 Laczkovich (Laczkovics) Andor, Arany u. 6., 1919-1920.: mindössze ennyit jegyzett fel róla az Iparlajstrom.

76 Újabb két név: iff. Hörömpő Ferenc és Hrebik György, egy helyszín: a mozi udvar, egy dátum: 1920. Úgy tűnik, hogy az iparengedélyt külön-külön kérték, hamarosan azonban, bár nem tartósan, „ ,.. -., . _ , -', -, i Konfino Gabor közös vállalkozásba rogtak. Ok működ- (KaczúrPál tul ) 288