Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Reznák Erzsébet: Fényképészek és műtermek Cegléden

va és miért mentek el, miben különböztek egymástól az egyes állomáshelyeik? Honnan vásároltak gépet, vegyszereket? Hol csináltatták a nagyon praktikus és nagyon szép fényképhátlapokat? Fényképezésen kívül foglalkoztak-e más iparággal is? Hasznosabb volt-e a családi vállalkozás, mint az egyéni? Milyen gyakran költözködtek, hány helyen fordultak meg életük során? Hány fényképet készítettek? Mi lett a sorsuk az évek alatt bizonyára komoly mennyiségben fölhalmozódott negatívoknak? Amit biztosan tudunk róluk kevés, bizonytalan, hiányos. Nevük alapján (Petritz, Szmercsányi, Conradt, Konfino) - ha ez ugyan bizonyíték ilyesmire - legtöbbjüket nem magyar származásúnak gondolom. A közismerten sok nemzetiségű birodalomban nem szokatlan dolog a „nemzetköziség", a határok átjárhatóbbak voltak, a Monarchia egyes területeiről könnyen átköltözhettek a vállalkozókedvű iparosok. A fényképészek legtöbbje igen rövid időt töltött el a városban, akadt köztük olyan is, aki újra visszatért. Volt, aki föl sem adta eredeti, másik városbeli műtermét, Cegléden csak időlegesen tartózkodott. Szó esik majd olyanról is, aki éppen fordítva cselekedett: Ceglédet tartotta fő állomáshelyének, miközben ideiglenes nyári műtermet működtetett Hajdúszoboszlón. Volt olyan is, aki csak meghatározott időre, vagy alkalomra költözött a városba és ideje letelvén, továbbállt. A ránk maradt fényképek a készítők rendkívül magas szintű szakmai ismereteit bizonyítják. Szinte alig találni életlen, elmosódott képet, némelyik felvétel 90-100 év múltán is hibátlan! Talán, ha egyenként előszólítjuk az alkotókat, jobban megismerhetjük őket! Eddigi ismereteink szerint Hain János művelte legelőször Cegléden a fényképészetet ipari tevékenységként. Legalábbis ebből származó jövedelme alapján fizetett adót 1877-ben. Neve szerepel még az 1879-es összeírásban is, sőt egy, ugyancsak 1897-es újságcikk szintén foglalkozott személyével. A hír egyáltalán nem a fényképészet rovatba tartozik hanem egy korabeli helyi botrányról tudósít. Azt azonban szerencsére megírják, hogy Hain adótiszt (végrehajtó) és fényképész volt - igen furcsán társította össze a szakmáit! Mivel azonban az adót legalább két évig fényképészként fizette, talán helyes a feltételezés, hogy jövedelme egy időben nem adótiszti munkásságából származott. Még azt is tudjuk, hogy telephelye az /. kerület 103. sz. házban volt: ezt a számot a mai járókelő is láthatja, ha fölnéz a Gíibody és Rákóczi út sarkán álló Budapest Bank homlokzatára. Sajnos, olyan képet, melyet Hain készített, ez ideig nem ismerünk.

47 Matskó Károly nem illik teljesen ebbe a sorba, hiszen ő nem volt állandó lakos Cegléden. 1884ben, Petritz ideérkezése előtt mindössze 2 hétig fényképezett itt. Mivel ő az első, aki fizetett hirdetésben kínálta szolgáltatását Cegléden, megérdemli, hogy a mai olvasó is megismerje kínálatát: „Matsko Károly fényképész Budapestről. Van szerencsém a n.é. közönséggel tudatni, hogy elhatároztam magamat e város t. közönségének alkalmat szolgáltatni a legkitűnőbb és legdíszesebb arczképek megszerezhetésére. E czélból a felvételeket itt magam eszközlöm, hogy a képek a n. érdemű közönség megelégedésére a legtökéletesebben kiállíttassanak. A t. közönségnek alkalma nyílik megrendeléseit eszközölni vizitkártyától kezdve egészen életnagyságú arczképekig olajaquarell és chromoban festve, nemkülönben feketére is. Az árakat pedig a többi helyhez képest oly csekélyre szállítottam le, hogy kevesen lesznek, kik az alkalmat elszalasztanák, midőn tiszta és jól kidolgozott correkt képeket minden nagyságban és olcsó áron nyerhetnek. Felkérem a közönséget műtermem látogatására, hol a munkák szabatos kiviteléről mindenki személyesen meggyőződhetik. Itt tartózkodásom csak 14 napra fog terjedni. Borult időben is a legsikerültebb felvételek eszközöltetnek. Működési terem: Faragó Lajosnéházában, Szegfű utcza." E hirdetésen kívül azonban soha többé nem hallatott magáról vagy ceglédi tartózkodásáról.'

18 Szintén keveset tudunk Anton Petritzről. A hivatalos iraton Petricz Antalként szerepel, ő maga mégis az előbbi változatot tüntette fel munkáin. É.rthető, hiszen a Karintiabeli Oberlaibachból települt Ceglédre. Ez a polgármesterhez benyújtott kérvényéből derül ki, melyben a helyhatósági engedélyt kérvényezte: „Múlt év 1884. október hó 1-től Czegléden lakom fényképészettel foglal278