Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Reznák Erzsébet: Fényképészek és műtermek Cegléden
39 év: szép kor egy intézmény életében! 1.4. Maradjunk még mindig a központban, bár a Gombos udvartól távolodjunk el néhány méterrel, a mai Budapest Bank, eredetileg Népbank épületéig. Conradt Vilma ennek udvarát szemelte ki 1901-ben műterem építésére. Mivel sem a Bank vezetősége, sem a tűzoltóság szerint „nem tehető kifogás a fényképészeti terem ellen", a fényképésznő gyorsan megkapta a szükséges engedélyeket az illetékes városi főmérnöktől. Az nem derül ki, hogy ennek birtokában azonnal felépült-e az új műterem, de 1905-ig a nagyon tehetséges Conradt Vilma itt dolgozott. Akkor viszont elment, mert 1905 májusában Kerpit Károly, decemberben pedig már Kövessy Rezső rendezkedett itt be. Őt Radványi Sándorkövette 1908-tól, aki 1929-ig működött itt. Radványi otttartózkodása nem volt azonban folyamatos. Ezt onnan gondolom, hogy ezidő alatt ugyanitt működött a „Hungária"műterem. E nevet két fénykép őrizte meg, az egyik érdekessége, hogy reklámfotó, Kapás Ferene épület és műlakatos ajánlja rajta tűzhelyeit. A „Hungária "létezésének másik tanúja Schuck Árminné Bujáki Terézia, aki 1909-ben átvette ezt a műtermet és 1910-ig működtette. Nem tudni, hogy Radványi vállalkozásai voltak-e ezek vagy egyáltalán állt-e közöttük valamilyen üzleti kapcsolat.* 1.5. Még egy udvarba kell benéznünk, hogy olyan helyszínt láthassunk, ahol éveken keresztül állt műterem. Ez pedig a mai Szabadság (eredetileg Uránia) mozi udvara. Többféle névvel jelölték ezt a helyszínt is: Batthyány u., Uránia mozgó udvara, amiképpen az itt álló műterem neve is változatos volt. A bérlők ugyanis sűrűn adták egymásnak a kilincset. Az első - talán az alapító? - Tóth Alfréd volt 1914-ben. 1919-től 1925-ig Konfino Gábor követte őt. Bár az ő iparengedélye folyamatos volt, közben azonban egyre másra új fényképészek is jelentkeztek innen. Már 1919 végén a „Gábor", majd az Első Czeglédi Fényképnagyító Vállalat működött itt. Hihetőnek látszik, hogy ezek Konfino vállalkozásai voltak s az üzletmenet hozta magával a névváltozást. 1920 és 1924 között Hörömpő Géza és Hrebik György előbb együtt, majd külön-külön szintén itt rendezkedett be. De ezidő alatt „Danica" néven is működött itt fényképészeti műterem, 1923-tól Czeglédy Sándor volt ennek a vezetője. Az utolsó, ide vonatkozó időpont 1925, ekkor létezett ezen a helyen a „Record", ismeretlen tulajdonossal. 1 ' A Batthyány utcai műterem tehát 6 évet élt, s ezidő alatt 6 fényképészt tartott el. 1.6. Sétánk ezzel még korántsem ért véget. Aki újabb barakk-műtermet akar látni, jöjjön tovább a Rákóczi úton a Vasútállomás felé, de a mozival szemAz "Adelia" megnyitásáról Ceglédi Újság 1900. márc. 4. 273
