Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Máté Bertalan: A legelőelkülönítés, tagosítás és a földesúri szolgáltatások néhány kérdése a községi úrbéri peranyag alapján (Gomba, Monor, Pilis)
A fentebb tárgyalt iratok majdnem mindegyike foglalkozik a témával, igaz, igen eltérően. Volt szó jegyzői hivatalt, fő- és aljegyzőt illető telkekről, de ezek nagysága az egy + fél, összesen másfél telki illetőségnél nagyobb egy alkalommal sem volt. 88 Egyedül ez az irat derít fényt arra, hogy a földesúr egyezkedési tervei tartalmaztak olyan pontot is, amely szerint a barátságos egyezségre mindaddig nem kerülhet sor, amíg a monoriak tetemes robot- és egyéb tartozásaikat meg nem térítik. Feljebb már volt szó pénzben ugyan meg nem határozott hátralékokról, amelyeket az egyezség hatályba lépésének napján fele részben, az azt követő egy esztendőn belül másik fele részében a monoriak kötelesek az uradalmi pénztárba befizetni. 89 A most tárgyalt iratban, ezzel lényegében egyezően, a helybeliek azt vállalják, hogy az évenként járó robotszolgáltatásokon és a pénzjárandóságon felül ezt a tartozásukat két esztendő alatt törlesztik. Mindezt azzal a feltétellel vállalják, ha az uraság nem akadályozza meg az úrbéri barátságos egyezség megkötését azzal a kikötéssel, hogy aláírását hozzá mindaddig nem adja, amíg az adózók hátralékaikat ki nem fizetik. Ha ez a „záradék" benne maradna az egyezségben, illetve ha ezzel a szükséges és mihamarabbi tagosítás, elkülönítés halasztást látszana szenvedni, a helybeliek „óvást" fognak tenni. Ezzel a földesúri megszorító feltétellel, annak papíron való rögzíté- . sével itt találkozunk először. Úgy tűnik az álláspontok közeledtek egymáshoz és a kompromisszumos megoldást az 1843. július 6-i egri „örökös egyezség" idevonatkozó pontja jelentette. Úrdolga ügyében a június 18-i ajánlatok között 13. pontként a jobbágyság részéről az fogalmazódott meg, hogy a pesti szekeres robotok, amelyek alatt az oda-vissza fuvart értették, a téli hónapokban 4, a nyári hónapokban 3 napi robotként számolódjanak el. Ezzel szemben a hivatkozott egri egyezség a pesti célpontú szekeres robotokat két és fél, illetve két napban tudta be, míg a végül is hitelesített megállapítás erre nézve azt tartalmazta, hogy ez a betudható robotnapszám fél nappal növelhető. (Azaz téli időszakban háromra, nyári időszakban két és fél napra emelte az elszámolható szekeres robotnapok számát.) Kimondta azonban, hogy ez csak akkor érvényesíthető, ha Pestről visszajövet is terhet szállít a szekér. 90 AZ EGYEZKEDÉSI PER LEZÁRÁSA ÉS NÉHÁNY KÉSŐBBI VONATKOZÁSA A Pest megyei 1845- február 12-i Kisgyűlés utasította Bereczky Antal főügyészt, az egyezkedési perben Monor község pártfogóját, hogy a Helytartótanács 1844. december 10-i ülésének döntése értelmében a perrel kapcsolatos iratokat a hiányosságokat pótolva, küldje meg. 91 A válasz azt tartalmazta, hogy a Helytartótanács megvizsgálta és „általában" helyben hagyta a monori úrbéri perben hozott döntéseket és így az utasítás téves. Leszögezte, hogy az 1845. február 16-án tartott úriszéken a per eredményét ismertették és megkezdték annak végrehajtását is. Megtörtént a sorshúzás és „...jelenleg a munkálkodó Mérnök a telkek kiosztásával foglatoskodik." (sic! M.B.) A felsőbb hatóságoknak csak a kiosztási munkálatok befejezése után tudnak kimerítő jelentést tenni, fogalmazta meg a választ a pártfogó. Ezekhez a dokumentumokhoz közeli időpontban, azokat megelőzően keletkezett Bereczky Antal, Monor újabban kinevezett „pártfogó tiszti főügyészének" beszámolója, amely szintén felsőbb hatósági utasításra született. Ebben próbál magyarázatot adni arra, mi az oka a monori úrbéri per ilyen mértékű elhúzódásának. 92 Amint erről korábban már volt szó, a monoriak 1837-ben kezdték meg a tagosítási elkülönítési pert földesuruk, az egri főkáptalan ellen. Láthattuk, hogy az évek során - néha hónapokon belül - sorra születtek a többé vagy kevésbé eltérő tervezetek, módosítások. Bereczky Antal röviden 205
