Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Máté Bertalan: A legelőelkülönítés, tagosítás és a földesúri szolgáltatások néhány kérdése a községi úrbéri peranyag alapján (Gomba, Monor, Pilis)
A település sessió-számát 127 1/4-ben állapítja meg, a zsellérek számát (mint korábban láttuk) tévesen 438-ban rögzíti. Egy egész telek után 26 hold szántó, 12 hold legelő, 12 kaszás rét adandó ki egy tagban, az adózók teleknagysága arányában. A holdakat 1200 négyszögöleseknek számítja, kivéve a réteket, amelyeknél az egy kaszás területet 1100 négyszögölnek veszi (majd később látjuk, hibásan) és így is méretteti ki. A katolikus és református egyházak és egyháziak részére a korábban már említett illetményeken nem változtat. A belsőségben tapasztalt hiányokat és fölös mennyiségeket a külső rét illetőségek kimérésénél veteti figyelembe. Ennek következtében az eddig fizetett (a többletbelsőleg utáni) taksák megszűnnek. Egy házas zsellér belsőségét 150 négyszögölben rögzíti és nekik - nyolcadmagukkal - egy telek után járó 12 hold legelőjárandóságot szab ki. Maradványföldekről nem tud, illetve a telki állományon felül bírt területeket nem ismeri el úrbéri jellegüeknek és mint a legelőből elszántottakat, oda visszacsatolandónak ítéli. (Alább láthatjuk, hogy ez is vitára, nézetkülönbségre adott okot.) A főjegyzőnek egy, az aljegyzőnek fél telek utáni járandóságot ad, azzal, hogy a korábban fizetési kötelezettség mellett használt földek után a pénzjárandóságot eltörli. A iskolás gyermekek gazdasági ismereteinek oktatásához összesen 4 holdat jelöl ki. A feltehetőleg a XVIII. század második felében emelt falusi kocsmaépületet a földesúr, mint avultat saját költségén elbontatja és fejébe két hold földet juttat a községnek. 83 Az egész telek után a terménykilenced: természetben adott 6 pm. rozsbúza, 2 pm. árpa és 4 pm. zab, tisztán, megszelelve, szárazon, rendesen csapva. A terményt minden év szeptember 15ig kell az uradalmi magtárba beszállítani. A szalma fejében telkenként egy ezüst forintot kellett fizetni a dokumentum szerint. Az adózók pénzbeli tartozásukat két részletben kötelesek megfizetni, a hátralékos robotot leszolgálni vagy megváltani tartoznak. A hosszúfuvarokat illetően az a döntés, hogy egy pesti szekeres robotot március 1. és november 1. között két, november 1-től március l-ig két és fél napként kell elszámolni. Teherrel történő visszatéréskor ezen felül még fél nap tudható be a robotkötelezettség mennyiségébe. (Korábban a tervezetek és az „Észrevételek" összehasonlításakor ettől eltérő változat is előfordult és mást tapasztalhatunk a későbbiekben is.) A minden korábbi dokumentumban szerepeltetett urasági felsőmajori épületeket, tartozékaikkal együtt, azzal a kikötéssel, hogy a „községnek szolgáljon" és a helységet illető két teleknyi föld közvetlen mellette legyen kimérve, fizetség nélkül engedi át a földesúr a lakosoknak. A vályogvető és homoknyerő helyek területét 10 holdban szabja meg, öt holdat a helység felső és ötöt az alsó részén. Ezek egyformán illetik a falu lakóit, a földesuraságot és embereit is és közös libalegelőnek használhatók. Pincehelyek kiméréséről, igényéről, a temetők bővítéséről ebben az iratban nem esik szó. A helység tiszti pártfogójának észrevételei, amelyeket a monori jobbágyok és az egri káptalan közötti, a tagosításra vonatkozó barátságos szerződés urasági ajánlataira tett, tartalmaznak az irat dátumozásánál jóval korábbi időszakra vonatkozó adatokat is. 8 " 1 Mint említettem az 1843- június 18-i keltezésű több helyen javított fogalmazvány (ismerve a Helytartótanácsnak azt az ítéletét, amely azt tartalmazta, hogy egy telek után a monoriaknak kiadandó legelő terület nagysága 12 hold) utal arra, hogy a földesúr méltányosnak látta azt az úriszéken hozott ítéletet, amely a legelőilletőséget 14 holdban határozta meg. Közbevetőleg kell máris megjegyezni, hogy a monoriak (perre vive a tagosítás - elkülönítés — ügyét mind eddig is láttuk és később is láthatjuk) a végül is kapott 12 holdat tekintve, vesztettek. A korábbiakban szó volt már arról, hogy a belsőségben tapasztalt, a járandóságot meghaladó vagy ahhoz képest hiányt mutató területnagyságot a külső, rétbeli ingatlan kimérésekor figyelembe kell venni. A pártfogói észrevétel igazságosnak és törvényesnek ítéli, hogy a fenti ingatlanok kompenzálásánál ne mást, mint az 1200 négyszögöles holdat vegyék figyelembe. 203
