Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Máté Bertalan: A legelőelkülönítés, tagosítás és a földesúri szolgáltatások néhány kérdése a községi úrbéri peranyag alapján (Gomba, Monor, Pilis)

A robotrestantiákat sem mutatja ki a dokumentumok egyik változata sem, de az elmaradást vagy le kell szolgálniuk a monoriaknak vagy pénzben kell azt megváltani. A robotkötelezettséggel kapcsolatosan a tervezetek hivatkoznak az 1832-36. évi törvények VII. tc-ére, amelynek értelmében nem csak a határban végzendő, hanem azon kívül, nevezetesen Monor esetében a Pestre való fuvarozásban letöltendő robotmunkát is szabályozzák. Ezek szerint március 1-től november l-ig 2 szekeres nap, november 1-től március l-ig pedig 2 1/2 szekeres nap az egész telek utáni hosszúfuvar-kötelezettség. Nem mindig adódott, hogy Pestről terhet fuvarozva tértek vissza a robotot teljesítő szekerek, de ha megrakodva jöttek haza, úgy 1/2 nappal többet tudtak be nekik robot-kötelezettségükbe, yégül is ez valósult meg a jóváhagyott és aláírt örökös egyezségben, de az „A" változatnál későbbi „B" tervezet ezt törli a szövegből és lapszéli jegyzetben az egészet helyettesítendő, azt írja, hogy az ilyen oda-vissza fuvar esetében három egész szekeres napot fognak betudni a robotot teljesítőnek. Az „Észrevételek" összefoglalva mindezt, így fogalmaz: „...A Pesti Fuvar Téli és Nyári Holnapokban egyformán, az:az: Pestre Terhet vive 2 1/2 nap, viszais Terhet hozva 3 szekeres napokban betudatni a Közönség alázatossan kéri annyivalis inkább mivel a gabona felméréskor eltöltött idő soha benem tudódik."

77 Mint feljebb láttuk a később elfogadott hosszúfuvar letöltése illetve beszámítása a most idézett „Észrevételek" követelésével sem egyezett. A téli és nyári hónapokban ugyan egyformán fél nappal növekedett a betudható robotnapok száma, ha vissza is teherrel jöttek a szekerek, de az „alap" a téli időszakban két és fél nap, a nyáriban két nap volt. Mind a „B" tervezet, de főleg az „Észrevételek" nyilvánvaló törekvése a robot méltányosabb elszámolása, azaz viszonylagos csökkentése, főleg ami a hosszúfuvarokat illeti. Az előbb láthattuk az adófizetők reménykedését, ami a kilenced majdani eltörlésére vonatkozott, illetve a szalmáért fizetendő pénzjárandóság telkenkénti 1-5 részével óhajtott csökkentésére vonatkozó törekvését. Terményszolgáltatásaik terén is könnyebbséget véltek elérni azzal, hogy a gabonaneműek mérésénél változtatásokat, pontosabban az adás-vételnél szokásos és bevett módot, szokást kívánták alkalmaztatni. Nem lehet ezeket a tendenciákat másként értékelni, mint szerény, de tudatos próbálkozásokat a feudális terhek enyhítésére, a szolgáltatás-rendszer masszív bástyáinak gyengítésére. így van ez akkor is, ha az egyezkedés-tervezetek több pontjának szövegezése kifejezetten arra enged következtetni, hogy fogalmazói a földesúri érdekeket messzemenően figyelembe vevő, a törvényeket alaposan ismerő s értelmezni tudó személyek voltak. Egyedül az „Észrevételek" elnevezésű irat az, amely egyértelműen a helybeliek, az adózók kívánságainak ad hangot. Amint a fentebb vizsgált iratok sok pontja, úgy a következők sem tartoznak a szoros értelemben vett tagosítási, elkülönítési úrbéri peres ügyhöz, de elvitathatatlan az azzal, majd a néhány esztendővel később bekövetkező változásokkal való összefüggésük. A földesúr megváltási díj, valamint becsérték megfizetésének kötelezettsége nélkül átengedte a communitasnak takarék magtári célokra az ún. Felső majorban lévő, jól karbantartott épületeit, a „költséges kúttal és vermekkel" és (a „B") változatban található lapszéli jegyzet szerint) az ottani „erdőtskével" együtt. Mindössze azt köti ki, hogy a község 2 szabad telkét a majori épületekkel összefüggően, annak közvetlen közelében mérjék ki. (A hivatkozott telkekről korábban már volt szó. M.B.) Az „A" változatban olyan, utóbb törölt kitétel is szerepelt, miszerint az átengedett épületeket a megengedettől eltérő, más célra nem lehet használni. A tervezetek indoklása szerint a káptalan mindezt „...a Monori Jobbágyainak gyarapodásukat; anyagi jobb lettül előmozdítása végett" cselekszi.

7S A vizsgált iratok között korábban nem szerepelt olyan kérés, amely a jobbágyok vagy zsellérek bortároló hely iránti igényét tartalmazta volna. 201