Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Máté Bertalan: A legelőelkülönítés, tagosítás és a földesúri szolgáltatások néhány kérdése a községi úrbéri peranyag alapján (Gomba, Monor, Pilis)

Jelen próbálkozás a helységenkénti bemutatás módszerét választotta úgy, hogy a feldolgozás szempontjai lehetőleg egységesen, párhuzamosan következzenek a települések mindegyikénél. Ennek persze számos akadálya is volt, hiszen bizonyos problémák, körülmények nem jellemzők mindenütt, vagy más-más témához kapcsolódva többször csak érintőlegesen bukkannak elő. Függetlenül attól, hogy helységenként történik a permenetek ismertetése, a jegyzetapparátus folyamatos sorszámozású, hisz több olyan kútfő is szerepel abban, amely számos helyen azonos fontosságú ismeretet szolgáltatott;. Az iratanyag - és ez mindhárom településre érvényes - jórészt másodpéldányokból, másolatokból, tervezetekből, javítgatott fogalmazványokból, kivonatokból és kevésbé eredeti hitelesítésű okmányokból áll. Mindezeket többször érdemes volt párhuzamosan, pontról pontra, mondatról mondatra összevetve vizsgálni, ügyelve arra, hogy a tördelésre, javításra vagy más megfogalmazásra mikor és főleg mi okból került sor. A néha csak árnyalatnyi és stílusbeli különbségek vagy szinonimák használata lényeges tartalmi, álláspontbeli változásokat is takarhatnak. Végül a dokumentumok számszerű adataival kapcsolatosan azt kell megjegyezni, hogy azok között néhányszor - feltehetőleg a nem kellő figyelemmel végzett másolás következtében eltérések mutatkoztak. Ahol csak lehetett, utánaszámolással, vagy a különböző szövegek összevetésével és értelmezésével próbáltam meg magyarázatot találni a mutatkozó hiányra vagy többletre. A kifejezetten téves adatokat korrigáltam és értelmeztem. Térkép-illusztrációkat részben a terjedelmi korlátozottság miatt, részben pedig az eredetiekre rávezetett számos módosítás miatt nem mellékeltem; a rendelkezésre álló térképanyagot csak az adatgyűjtés során használtam. GOMBA Л FALU Л KORABELI VAGY KÖZEL EGYKORÚ FORRÁSOKBAN (1844-1877) A Pesttől 4,5-5 mérföldre Ckb. 42 km) keletre fekvő Gomba? a XIX. század derekán mintegy 1300-an lakták.

2 A Cserhát déli nyúlványain elterülő település lakosai túlnyomórészt református vallásúak, kevés a római katolikus vallású, az evangélikus és a zsidó/ Határai keletről Zsigerpuszta, Káva, délről Manor, nyugat felől Tetepuszta, északi szomszédja Farkasa puszta és Úri falu. 1856-ban Farkasadat és 7'étével együtt Gomba lélekszáma 1600 fő, határa 6519 hold az egykorú források szerint/' Az 1840-es években a Fáy család, a Bárczay nemzetség és több közbirtokos a falu földesura.

4 Ezek között szerepel Ghyczy János, Dapsy Rafael, Szfíts Ábrahám, és mások. Birtokosaként 1877-ben - mint legjelentősebbet - a Fáy családot említik.

6 Ekkor 1976-an lakták, akik vallásukra nézve túlnyomórészt (1687 fő) reformátusok voltak. Továbbra is kevés volt a római katolikus (224 fő) valamint az evangélikus (17 fő) és a zsidó (48 fő).

7 Halárának kiterjedését (a puszták nélkül) némi eltéréssel adja meg Galgóczy, ugyanis ő Gombát 4597 hold területűnek tudja.

s 186