Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Máté Bertalan: A legelőelkülönítés, tagosítás és a földesúri szolgáltatások néhány kérdése a községi úrbéri peranyag alapján (Gomba, Monor, Pilis)
Máté Bertalan (Kossuth Múzeum, Cegléd): A LEGELŐELKÜLÖNÍTÉS, TAGOSÍTÁS ÉS A FÖLDESÚRI SZOLGÁLTATÁSOK NÉHÁNY KÉRDÉSE A KÖZSÉGI ÚRBÉRI PERANYAG ALAPJÁN (GOMBA, MONOR, PILIS) BEVEZETŐ Az 1832-36. évi országgyűlésen a birtokrendezéssel, legelőelkülönítéssel, tagosítással stb. kapcsolatban hozott törvénycikkek az ország földesúri függőségű településein az egyezségek és perek ezreit, az iratok százezreit produkálták. A számos - itt felsorolni nem kívánt - egykorú vagy közel egykorú, illetve a közelmúltban született feldogozás, elemzés és értékelés (mind helyi, mind országos viszonylatban) igen jelentős eredményeket ért már el. Ennek ellenére sem állíthatjuk, hogy nincs kutatnivaló feladat a korszak iránt érdeklődők számára. Kifejezetten háládatlan szerep azonban az irdatlan mennyiségű, sokszor igen kusza irományok tartalmának szóra bírását vállalni. Különösen igaz ez olyan települések esetében, amelyeknek története - akár a reformkorhoz közeli, akár attól távoli időszakról legyen szó - kevéssé vagy egyáltalán nem kutatott, és a kutatómunka eredménye nem publikált. Gomba, Monor, Pilis, annak ellenére, hogy közelebbi vagy régebbi múltjukkal többen foglalkoztak, eltérő színvonalon és mélységben, mégis a kevésbé vagy nem kutatott települések sorába tartoznak. Ez vonatkozik reformkori történetükre, jelen esetben az úrbéri peres levéltári anyagukra is. Az 1770-es évek úrbérrendezési munkálatai vagy az utánuk keletkezett urbáriumok, a hozzájuk kapcsolódó különféle iratok, okmányok, esetleges határfelmérések, az 1848. évi IX. te, az 1853-as nyílt parancs stb. sorába szervesen és azoktól elválaszthatatlanul illeszkedik az 1832-36os országgyűlésen a legelőelkülönítéssel és tagosítással kapcsolatosan alkotott törvény. Ebben a dolgozatban (szinte kizárólag a törvény alapján indult egyezkedések, perek levéltári anyagára támaszkodva) a három Pest megyei község úrbéri peres anyagát próbálom meg tényszerűen ismertetni. A települések kiválasztásában több szempont is közrejátszott. Fekvésük szerint a vezérvármegye középső részén dombos, dombos és sík területen helyezkednek el, egymáshoz közel. Mind határbeli kiterjedésüket, mind lakosságuk számát, felekezeti hovatartozását, földesurasági viszonyaikat tekintve, többé-kevésbé különböznek egymástól. Az idézett törvény végrehajtását tekintve nagy a hasonlóság köztük, de igen eltérő nagyságú és részletességű az az iratanyag, amely annak során keletkezett. A gombai peres irományok, a monoriakhoz hasonlatosan részletesek, míg a pilisiek sajnálatosan töredékesen maradtak fenn. A szoros értelemben vett legelőelkülönítés és tagosítás kérdésén túl (ez főleg Monorra jellemző) a különféle földesúri szolgáltatásokkal kapcsolatos törekvések is betagolódtak az úrbéri peres egyezkedések szövegeibe. 185
