Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Novák László: A Duna-Tisza köze északnyugati vidékének településnéprajzi viszonyai a 18–19. században

1. NYOMÁS ÖL OSZTÁLYOZOTT HOLD Országúti 3715/1200 3 96 Wolfsberg 2 236/1100 3470/1200 3 96 Wofsberg 3 892/1100 1190/1400 3 96 1720/1200 II. NYOMÁS Zutheilung 3669/1600 2 293 Obere Wasen 3439/1200 2 866 Mittere wasen 1092/1200 2739/1400 2 866 III. NYOMÁS Funere Gemein wiere 3486/1200 264/1400 3 93 Hochhübel úti 4600/1400 3 286 Határ dűlő 3130/1600 1843/1843 3 272 640/1400 Kukoricás 196/1400 0 140 Káposztás 231/1400 0 165 38 222 Az egy telkes volt jobbágy tehát 38 hold és 222 Döl nagyságú földterület tulajdonába került. A szántót három nyomásban és több parcellában művelték. Az elkülönözés után rövidesen, 1870ben rendelték el a tagosítást, ami a nyomásos határhasználati rendszer megszüntetését jelentette.

120 A telki illetmény tehát a szántó mellett kukoricás földet és káposztás kertet is magában foglalt. Ezek kiosztásával kapcsolatban 1862. július 20-án ezen állásfoglalás történt a taksonyi gazdák részéről: „A Duna szomszédságában lévő káposztásokra és Kirchen sutten nevű Kukoriczásokra - miután ezek uradalmi földek voltak, 's az uradalom által ugyan annyi térmennyiség legelőért a gazdák birtokába bocsájtassák... a választmány azt határozta... hogy minden telkesek külön káposztás és külön kukoricza földje legyen. A sváb 3/4

tk itt is elkülönítve leendnek; az osztály a' falu mellett kezdődik, 's a' sors határozand, a' svábokon vagy többi telkeseken kezdődjék a' kiosztás..." vu Az 1862. évi elkülönözési telekkönyv szerint a 91 jobbágy 50 3/4 telek után, 2133 h 290/1000 Döl, a 122 zsellér 2 h 750/1000 Döl, a község (kivételesekkel, azaz pap, jegyző, iskolamester) 259 h 246/1000 Döl szántót és rétet kapott. Az uradalom 129 h 316/1200 Döl szántót {Kartoni csárdánál, Karpfemoirt és Untere Wasen dűlő), 64 h 270/1200 Döl rétet (Untere Wasen, Karmelita rét) kapott. A legelő közös használatban volt, s az 1857. évi egyezség mondotta ki az elkülönítést. Az alapítványi uradalom kijelentette, „kötelezi magát, hogy az idevonatkozó 1770-es Urbáriumban bennfoglalt valamennyi telek után és az utolsó 1848-as Urbáriális Conscriptioban felsorolt valamennyi házas zsellér után - ezekből nyolcat számítva egy sessiora - a fennálló törvények értelmében 16 holdat az említett Taksony községnek kihasít." Az 55 3/3 sessiónak megfelelően, 16 holdjával számítva 892 holdat, a 118 zsellér nyolcával számítva 236 hold legelőterület birtokába kerülhetett. A község római katolikus lelkésze egy teleknyi, azaz 16, a tanító és a jegyző fél-fél azaz 8-8 hold földhöz juthatott. Az összes kiosztandó legelőföld llóO holdat foglalt magába. 170