Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Novák László: A Duna-Tisza köze északnyugati vidékének településnéprajzi viszonyai a 18–19. században

hold kaszálót vettek tekintetbe, s a 18 sessiónak megfelelően 144 hold rét jutott az úrbéreseknek.

105 Mivel hiányt szenvedett a helység rétségben, ezért is rövidesen az úrbéri egyezség megkötése után, 1846-ban napirendre került a közös legelő felosztása. Mint utaltunk rá, Pereg földesurai méltányolva a jobbágyok hívséget, s hátrányos helyzetüket, egy jobbágy telek után 16 hold (1200 öles) legelőt ajánlottak. A kihasítással kapcsolatban következőket állapították meg: „Pereg helységben 18 egész Úrbéri Telek találkozik, az eredetileg 15 házas zsellér azonban jelenleg már 109re szaporodván, ugyan ennyi után, - továbbá az idézett Törvény Czik' meghagyásához képpest a' Catholicus Lelkész számára, ha bár az tsak fél Telek utánni járandóságot bír is, - egész Telki, - a' Cántor részére pedig fél, - 's a' helység Jegyzője számára szinte fél Telki illetmény lenne kiadandó, az ekkép' 3.3 5/8a Telek után 538. holdakat, - a' Mészáros számára pedig különösen még 15, öszvessen tehát 553 holdakat úgy metszetett ki, hogy a' Mészárosnak sem több Marhát, mint mennyi hét 8

d rész ház hely után a' Község által általános szabály szerént meg fog állapíttatni, a' közös Legelőn tartani ne lehessen, sem ezen 15 holdnyi mennyiség, - ha ne talán a'Jobbágyokétól bár mikor, és bármi körülményeknél fogva elkülönöztetnék soha a' többi Lakosok' sérelmével semmi szín alatt se szaporíthassák." A legelső járandóságba a „Lakosok világos kívánságukhoz képpest - bé számíttatván a' Víz árjától minden időben ment és 39 holdakat tévő Mandelka, - 's ugyancsak az ő kérésükre beszámíttatván a' Récz Kevi Rév és Belső Falú mellett 11 hold, és 1192 Döleket tévő tér is a' Nagy Legelőnek déli oldalából úgy metszetett egy Tagban 502 hold 32 Döl a'felebbi illetményben, hogy a' Lakosok' részét az Uraság részéről, elkülönöző Vonal Néhai Tettes Soós Ferencz Örököseinek belső fundusok déli szegeletétől a' Duna parton lévő 's Kaszállóúl használt úgy nevezett Belső falú derekáig a' Kaszállók' folytában Marhák' itathatása tekintetéből a' Dunáig elegendő, 's épp a' víz' partján mint egy száz öl széles csapás hagyatott... Ezen egész mennyiség csupán a' gyepből átalában lévő fenekes tér Liba pázsitul, - az Erek pedig, mellyek külömben tsak nedvesebb esztendőkben telvék vízzel: de midőn szárazak, mint éppen most is, úgy Legelőül mint Kaszállóúl is használhatók, öszvesen 95 hold 664 Dölet tesznek minden osztályozás, és beszámítás nélkül ingyen adattak át biitokjokba, 's e' szerént a' helység' lakosainak részére jutott egész tér 648 holdakat 688. ölet ütvén, az Uraság' ki rekesztő használatául, szinte az Erek, és Lapályok' beszámításával 624. hold 1088 Döl maradott fel." m A legelőfelosztási egyezség után még egy évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a felosztás meg is történjen. Természetesen ebben közrejátszott az 1848/49- évi szabadságharc is. Az 1853- évi úrbéri pátens viszont előírta az úrbéri egyezség megkötését. Ezt követően, 1858. március 31-én született meg Pest-Pilis-Solt megye úrbéri törvényszékének a végzése, amely folyamatba helyezte a legelő elkülönítést. Az 1846. évi egyezségnek több vitatott részét kiigazították. A volt földes uraság magának kérte a mészárszékhez igéit 15 hold legelőt. A volt úrbéresek úgy fogadták el ezt, hogy ez „említett mészárszéki illetőség a helység felől a kőhítól kezdve mindenütt az urasági birtokot elválasztó vonal mellett- és ezzel párhuzamosan a keresztárokig hasíttassék..." A zsellérek illetményét is tisztázták: „megállapított illetőségök akép hasíttassék ki miszerint az a Sós örökösök belső telke szegleténél kezdve... majorsági legelő határon folytattassék a dunaig olly módon, hogy az a földes uraság által a lakosságnak beszámítás nélkül adott 95 hold 664 Dölet tevő haszonvehetetlenek közzé tartozó tó és erek között fekvő térből aránylag eső rész a Zselléreknek a helység alatt a'mészárszék köz szögletéig terjedő szélességben és kiterjedésben, melly a' hivatalbéliek és zsellérek részére a mondott térségben megállapított legelő illetőségnek megfelel; melly összes zselléri legelő Mezőségbe beszámítandó azon rész is, melly az ugy nevezett régi falu és a' majorsági legelőt elválasztó vonal között a' duna folyásáig terjed... dunára járó legelőnek van nevezve, - e' képen a Zsellérek a legelő felső részében kapván ki illetőségeiket." A zsellérek azzal fogadták el ezt a javaslatot, hogy az egyes zsellérekre jutó 2 hold legelőn kivül a 95 hold 664 Döl területet „aránylagosan felosztva adassék ki" részükre. Ennek fejében a zsellérség lemondott a Mandelka legelő használatáról. A volt jobbágyok legelőterületén több szükséges átjáró utat jelöltek 165