Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Novák László: A Duna-Tisza köze északnyugati vidékének településnéprajzi viszonyai a 18–19. században
ki. )07 A végzés után, 1858. Junius 5-én készítették el a legelő kataszterét, feltüntetve a haszontalan részek területét is: FELMÉRÉS SZERINT LEGELŐ h Döl VÍZÁLLÁS h Döl 1. Korcsma melletti legelő 2. Duna járó 3. Hajdani Pereg között 4. Nagy Legelő 5. Nagy-ér és Állótó-közötti hát 6. Mandelka legelő 7. Állótó 8. Nagy-ér 9. Középső-ér 10. Belső-ér 11. Ráczkevi határnál 11 22 5 450 24 38 269 1016 364 646 274 1055 42 16 9 18 8 1057 425 400 506 737 Összesen 553 24 95 725 E területből kapták meg a volt jobbágyok 18 telki illetményüket 288 hold legelőföldet, ehhez számítva 1/8 telket a kovácsnak. A vízállás 51h 550 Döl volt belőle. A 109 zselléri illetmény 218 hold, benne 38 h 594 vízállásos rész. A lelkész, valamint a kántor és jegyző együtt 16-16 holdat kapott (2 h 990 Döl és 2 h 99lDöl vízállásos résszel). 108 Pereg határán is telepítettek szőlőt. A szőlő szorgalmi földnek számított, azaz nem tartozott a jobbágytelki földek közé. A földesúr külön szerződést kötött jobbágyaival, zselléreivel, akik adót, dézsmát fizettek érte. Az úrbéri megváltakozáskor (1853 után) külön kellett váltságot fizetni a szőlőterületért. m A XVIII. században még nem műveltek szőlőt Peregen. Az 1842. évi rovásösszeírás szerint azonban viszonylag nagy, 257 1/4 kapás szőlőterület volt határában. ' l0 Kenderföldet is használtak a peregi jobbágyok. Az 1768. évi vallomásukban arról szóltak, hogy „Kender földünk lp. mérő alá vagyon." Ugyancsak az úrbéri kérdőpontokra válaszolva mondották 1768-ban a peregiek, hogy „Fogyatkozásunk az is, hogy helységünk fölgyén semmi erdeink nincsenek", s ezért „Határunkon kivül lévő és szentkirályi földhöz tartozó dunabéli szegetett földes urainktul 35 ft-ért árendállyuk és ottan lévő veszőkből szükségünk enyhítésit, sőtt hasznunkat tapasztallyuk. De az Dunán innen lévő sz. királyi erdőbül is szoktak földes uraink épületre való fával segíteni." A határ szűk volta miatt Pereg helység is puszták megszerzésére törekedett. Az 1768-as tudósítás szerint, „Az mint említénk, földünknek kicsinsíge miat, mivel kaszálló rét nélkül, de szántó föld miat is szűkölködünk, földes urainktul különös árendában 6OO ft-okért Sz. Királyi pusztát, Ványi pusztának pedigh negyed részit 125 ft-okért bírjuk, és azon magunk szükségéhez képest szántani és kaszálni szoktunk, emezen marháinkat jártattyuk és legeltettyük." U1 TAKSONY Az 1770. évi urbárium szerint 46 sessiónak megfelelően 1144 hold szántót és 546 1/2 kaszás rétet használtak a jobbágyok'. Az 1785-ös összeírásban szereplő 13 új lakos („sváb") 6 4/8 sessiót s ennek megfelelően 253 4/8 hold szántót és 78 kaszás rétet birtokolt. Taksonyt a II. osztályba sorolták, s ennek megfelelően egy egész telek után 26 hold szántót és 12 kaszás rétet számoltak. 166