Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Novák László: A Duna-Tisza köze északnyugati vidékének településnéprajzi viszonyai a 18–19. században

Nóvák László (Arany János Múzeum, Nagykőrös) A DUNA-.TISZA KÖZE ÉSZAKNYUGATI VIDÉKÉNEK TELEPÜLÉSNÉPRAJZI VISZONYAI A XVIII-XIX. SZÁZADBAN Tanulmányunkban a Duna-Tisza Köze északnyugati részén, a Duna folyó mellett elhelyezkedő négy településsel, Kiskunlacháza, Pereg, Soroksár és Taksony településnéprajzi viszonyaival foglalkozunk. Lacháza Kiskunsághoz tartozó kiváltságos, míg Pereg, Soroksár és Taksony jobbágy helység volt. Figyelmünket a táji lehetőségek által meghatározott települési viszonyokra irányítjuk, így a birtokviszonyokra, az úrbériségre, redempcióra, úrbérrendezésre, a határhasználat, településrendszer kérdéseire. A négy helység közül Soroksár és Taksony német telepítésű község, s együttes vizsgálatuk is megerősít bennünket abban, hogy a társadalmi, gazdasági viszonyok, a településszerveződés terén azonos törvényszerűségek jutottak érvényre, az etnikum kevésbé befolyásolta a településnéprajzi viszonyok alakulását. TÁJ ÉS EMBER A táj legfőbb meghatározó tényezője a Duna. Három helység a Duna melletti magas parton helyezkedik el, Soroksár határa pedig a Pesti-síkon, a Duna egyik hordalékkúp teraszát foglalja magába. A helység egy parti dünén alakult ki, amely 113 méter tengerszint feletti magasságban található. A határ homokbuckás, s ennek köszönhetően változó a magasság: 100-118 méter közötti magassági pontok lelhetők fel. A térszín dél felé haladva alacsonyodik.Taksony 103, Lacháza és Pereg 102 méter magasságban fekszik. A Taksony, Bugyi és Lacháza közti terület szintén kavicsterasz, amelyet lepelhomok, a mélyebb részeken pedig iszaptakaró borít (1., 3-4. kép).

1 A négy helység közül Peregről és Taksonyról szól bővebben BÉL Mátyás 1737-ben: „az oklevelekben Virágos-Berek-nek nevezik", a Duna „parton fekszik, de kissé mélyebben, s itt-ott bokrokkal és rétekkel tarkított helyen, Taksony alatt majdnem két mértföldre, Kövi városával szemben. Szláv telep, talaja kövér és porhanyós, tehát termékeny... Mivel mélyebben fekszik, az árvíznek jobban ki van szolgáltatva."; „Taksony... a folyónak ugyanazon a balpartján, de mégis emelkedettebb helyen, igen jó gabonatermő földdel. A szőlőt is megtűri, ha elültetik. Svábok, frankok, osztrákok, és másfajta németek lakják. A budai apácák birtoka. A nevét úgygondolom, Toxi hercegtől kapta, aki szerintem itt lakott. Úgy látszik a Taksony nevet a Taks-Honnya-ból vonták össze, ez pedig Taxisnak a szállását jelenti." 2 A településekről bővebb információt szolgáltatnak a Mária Terézia féle úrbérrendezés során, az úrbéri kérdőpontokra adott válaszok 1767-ben. Lacháza kiskun helység lévén, csupán Pereg és Soroksár lakossága adott feleletet. A peregi jobbágyok kijelentették: „most is usuban lévő contractusunk szerént az egész helysígh (mely Peregh és Imrefa két határokat öszve foglalva bír) kész pénzül fizet esztendőnként 500. r. ft-kat... Vannak a Duna szigetiben gyümölcsös kertyeink... Határunkon kívül lévő és szentkirályi földhöz tartozó dunabéli szigeteit földes urainktul 35 f't-ért árendállyuk és ottan lévő veszőkből szüksígünk enyhítésit, sőt hasznunkat tapasztallyuk. De az Dunán innen lévő sz. királyi erdőbül is szoktak földes uraink épületre való fákkal segíteni. Kárunkra vagyon viszontag az Dunának némelly esztendőkben annyira ki terjedni szokott áradása, 127