Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Gócsáné Móró Csilla: Adatok egy Pest megyei reformkori köznemes életútjához és pályaképéhez – Dubraviczky Simon

lom ellen a királyhoz. Mivel a kormány Pest megye útján nem tudott akaratának érvényt szerezni, erőszakra határozta el magát. 1837 májusában fegyveres katonákkal fogattatta el Kossuthot. Pest vármegye 1836. június 13-i közgyűlésén Dubraviczky első alispán elnökölt. Rövid köszöntője után felolvasták a megye országgyűlési követeinek írásbeli jelentését, amely az egész diéta munkájának áttekintését adta. „A követurak iránti közhálának s meleg köszönettel páros megelégedésének", működésük elismerésének a megye főjegyzője, Sárközy Imre volt tolmácsa.

113 A Jelenkor híradása újabb adalékot szolgáltat Dubraviczky emberségéről is: „Pest megye igen érdemes alispánja, egyszersmind volt országgyűlési követe a neki jutott követségi napidíjból 200 pengő forintot a megye által építésben lévő színházra, 100 pengő forintot a megye pártfogása alatt lévő vakok intézetére, 200 pengő forintot a megyei dologházra ajánlott fel." 1M Dubraviczky mindig elítélte a kormánynak azon módszerét, hogy a számára „nemkívánatos" személyeket felségsértési perek révén állította félre. Ezzel kapcsolatos véleményét a diétán is kifejtette. Pest vármegye rendéinek augusztus 30-i gyűlésén az ifjak perbefogását ítélte el. Kifejezésre juttatta véleményét, „nálunk a törvény kétféle, írásos és szóbeli, s az országgyűlések ezek ellen fel nem szólaltak, az ilyen törvénytelen intézkedések ellen nem léptek fel.

11

' Dubraviczky Simon Kossuthtal kapcsolatos eljárása - amivel végrehajtotta a nádor utasítását nem rontotta el népszerűségét. Pest vármegye 1836. november 3-i tisztújító székén első alispáni hivataláról lemondó beszédében a megyék történelmi szerepét hangsúlyozta: „Minden mívelt Európai Nemzetek ..., melyek a legszebb szemlélődési tekintetekhez és szabályokhoz mért alkotmányokkal bírnak, a Helyhatósági Intézetek híjjányát mélyen s annyira érzik, hogy ezen fogyatkozásokat sikertelen áldozatokkal igyekeznek pótolni. Egyedül a Magyar Nemzet oly szerentsés, hogy ezekkel századok óta dicsekedhetik. Ugyanis nálunk Országunkkal egyidős Megyék szerkezete, alkotmányunk egy olyan egészítő részét teszi, melyen az főképpen nyugszik és alapul. Ezen Helyhatósági Intézetek egyik fő elve lévén, hogy a Megyei Tisztviselők a Köz Bizodalom által választassanak, s a közvéleményt mintegy képezzék." "

6

Ezek után a „Karok és Rendek egységes akarattal és általános felkiáltással, Első All-Ispánynak ezen hivatalt eddig is viselt Dubraviczky Simon Urat... választották" - olvashatjuk a megyei közgyűlés jegyzőkönyvében.

117 A második alispán újból Földváry Gábor lett. Dubraviczky Simon alispáni hivatala és követi tiszte mellett is talált időt családja ügyeinek intézésére. Édesanyja már 1816-ban teljhatalmú megbízottjának nevezte őt Zólyom megye rendjei előtt. Ettől fogva ő viszi édesanyja ügyes-bajos dolgait, hajtja be követeléseit. Nagybátyja, Dubraviczky Antal halálakor /1834/ már Simon a család legtekintélyesebb tagja, kihez rokonai nemcsak a közös, ele magán dolgaikkal kapcsolatban is bizalommal fordulnak tanácsért és pártfogásért. A családi perek ügyeit is ő intézte. 1828-30-ban Dubraviczky Borbála leszármazottaival a szelei birtokból való részesedésért indított perben egyezségre juttatta a feleket. Az alperes, a Szelén birtokos három férfiág összesen 7 ezer forintot fizetett Borbála örököseinek. Simon kezdeményezésére 1829ben egyezségre jutottak Dubravczky Éva és Julianna leszármazottaival, kik pert nem indítottak, de a juss őket is megillette. A szelei örökség fejében a fiúág 5-5 ezer forintot fizetett nekik."

8 Dubraviczky Simon hivatalos teendői mellett szívesen foglalkozott gazdaságával is. A szelei birtokrészt édesanyja beleegyezésével ő váltotta ki nagybátyjától, Antaltól, amin maga gazdálkodott. Évről-évre nagyobbította örök-, zálogos- vagy bérbevétel során. Ha csak hivatalos ügyei engedik, kimegy Pestről Szelére, mivel édesanyja és rokonságának egy része is ott él. Dubraviczky Simon jogi végzettsége, vármegyei hivatali tisztsége, birtokán való gazdálkodása, életvitele alapján jellegzetes képviselője a magyar köznemesség műveltebb, polgárosuló rétegének. Dubraviczky Simon politikusi vonásai mellett feltétlenül kiemelendő nagyszerű jelleme, embersége és segítőkészsége, amiről a Pestet sújtó természeti csapások alkalmával több ízben is tanúbizonyságot tett. A kolerajárványhoz hasonlóan az 1838-as jeges árvíz mentési munkálataiból is derekasan kivette részét. Tagja volt annak a nádor vezette bizottságnak, amelynek feladatául azt jelölték, hogy az árvíz károsultjainak juttatott segélyeket kiossza."

11 118