Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Gócsáné Móró Csilla: Adatok egy Pest megyei reformkori köznemes életútjához és pályaképéhez – Dubraviczky Simon
A megfeszített erővel való hivatalos munkálkodás, a vele járó izgalmak, a hideg időben végzett árvízi mentés aláásták Dubraviczky egészségét. Gyógyulásának érdekében 1838 nyarán hosszabb időre a híres fürdővárosba, Karlsbadba utazott. Kúrája befejeztével egy kisebb társaság körutazásra viszi. Ellátogattak Teplitzbe, Drezdába, ahonnan - a nálunk még ismeretlen - vasúttal utaztak Lipcsébe, innen postakocsival Weimarba, majd Gothán, Erfurton és Eisenachon át a majnai Frankfurtba. Ezután Stuttgart, München, Regensburg és Linz a célállomás, ahonnan gőzhajóval jött haza. 120 Megyéjének ügyei sürgették, ezért gyorsabban fejezte be utazását. 1839 tavaszán ismét követválasztások pezsdítették meg az ország közéletét. Három megye: Bars, Nógrád és Pest felségsértési perbe fogott személyeket választott követül. Pest megye Szentkirályi Móric mellé a perbefogott gróf Ráday Gedeont jelölte. A kormány 1839. május 8-án kelt leiratában törvénytelennek nyilvánította Ráday megválasztását, eltiltotta a diétán való megjelenéstől, a vármegyét pedig felszólította, küldjön helyette mást. A megye rendéi hosszas vita után elfogadták Dessewffy Aurél javaslatát, hogy az országgyűlés döntsön az ügyben, addig csak Szentkirályi Móric képviselje Pest vármegyét. 121 Az alsó tábla az országgyűlés kezdetekor /1938. június/ határozatot hozott, hogy mindaddig, míg Rádayt eltiltják a gyűlésen való megjelenéstől és nem orvosolják a szólásszabadsággal kapcsolatos visszaéléseket, semmit nem terjesztenek fel. Az ügy Ráday lemondásával oldódott meg. 122 A nádor és Pest megye adminisztrátora, báró Prónay Albert sürgették Dubraviczkyt, hogy térjen haza. Féltek attól, hogy a megye rendéi nem akarják a megüresedett követi állást betölteni, ugyanakkor tudták, milyen nagy tekintéllyel és népszerűséggel bír az alispán a megyei közönség körében. Dubraviczky sietett a hívásnak eleget tenni, s szeptember 2-án, mikor a vármegye Ráday Gedeon lemondását tárgyalja, már itthon is van. 123 Dubraviczky népszerűségének és a nádor befolyásának köszönhetően a rendek elfogadták Ráday lemondását, majd a szeptember 24-i közgyűlésen az első alispánt jelölték országgyűlési képviselőnek. így ír erről az ülésről készült jegyzőkönyv: „A karok és rendek legnagyobb része friss emlékezetbe tartván azon hív és hasznos szolgálatokat, melyeket szeretett Első Al-lspányunk Dubraviczky Simon Úr ezen megyében a számos esztendők óta viselt különféle hivatalában és két országgyűlésnek folyamata alatt is a'karoknak és rendeknek közmegelégedésére és fedhetetlen lélekismeretességgel folytatott, s örömmel szemlélvén említett Első All-lspány Úr gyengélkedő egészségének oly karban lett helyheztetését, melyben hasznos szolgálatainak folytatását újjólag megkezdheti..." a megüresedett követi helyre közfelkiáltással megválasztották. Dubraviczky egészségére hivatkozva a megbízatást nem fogadta el. Ezért az ilyenkor szükséges szavazást tartottak, de ezen is az első alispánt jelölték a rendek. Dubraviczky látván személye iránti nagyfokú bizalmat; a képviselői megbízatást elfogadta. 124 A követi utasításokat a vármegye legjobbjaiból alakult bizottság dolgozta ki. Az első alispán elnöklete alatt részt vett ebben a munkában gróf Széchenyi István, gróf Ráday Gedeon, Fáy András, Benyovszky Péter... 1 '" Az 1839-40. évi diétán Dubraviczkyn kívül ott volt az előző országgyűlések jelesei közül Pázmándy Dénes, Marczibányi, Bernáth Zsigmond, Palóczy László. Az új és régi követek egyaránt elismerték Deák Ferenc vezérszerepét. 126 Az 1839-40. évi országgyűlés a liberalizmus előretörése jegyében telt el, de egy sor reform most is kudarcba fulladt. A követek megszavazták az újoncokat, a kormány viszont kiengedte a politikai elitélteket. 127 Az 1840 májusában véget ért diétáról Dubraviczky Simon és követtársa, Szentkirályi Móric terjedelmes nyomtatott jelentésben számolt be. 12,4 írásukat a korszellemet igen kifejező gondolattal indították: „Egy nemzetnek, melly a nagyság és erő csírájit magában hordozza, jövendő kifejlődése feletti intézkedéseiben részt venni... a jobb jövő felé a törvény ösvényén új utat keresni, a polgári pályák között mindenkinél, bár ha nem könnyebb, bizonyára a legdicsőbb." A továbbiakban jellemzik azt a korszakot, amiben a rendek tanácskozni összeültek: „A mostani korszak jelszava: a haladás, és ez a jelszava világszerte... a népek képviseleti gyűlésein azon igazságokat, melyeket a tudomány elvként felállított... a polgári társas életre alkalmazza." Jelentésükben részletesen ismertettek minden tárgyat, kitérve azokra is, melyek csak javaslatok maradtak, 119
