Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Gócsáné Móró Csilla: Adatok egy Pest megyei reformkori köznemes életútjához és pályaképéhez – Dubraviczky Simon

foglalja a paraszt személyének és vagyonának biztonságát, elfogadja az örökváltságot, az úriszéken a földesúr önkényes bíráskodásának megszüntetését. A rendek kicsinyes harcot folytattak minden olyan kezdeményezés ellen, amely sértette anyagi érdekeiket, ilyen volt az írtások, legelő felosztás, ugar-kilenced /bormérés, pálinkafőzés, erdőhasználat... stb/ kérdése.

105 A liberálisok úrbéri törvényei közül az udvar és a főrendek ellenkezése miatt épp a legjelentősebbek buktak meg. A 4 éven át tartó tusában egyes pontokon mégis sikerült áttörni a feudalizmus falát. Rést ütöttek a nemesi adómentesség évszázados rendszerén, a jobbágytelken ülő nemeseket adófizetésre kötelezték, a diéta költségeit a kiváltságosok terhévé tették. A liberálisok küzdöttek a törvények magyar szövegezéséért és a magyarul prédikáló egyházközségekben az anyakönyvek magyar nyelvű vezetéséért. A protestáns vallásszabadság biztosítására hivatott, de a nemzeti egységet is egyengető javaslatokat az ellentábor elgáncsolta.

,,l(l Új időszak szellemét sejttették az országgyűlés egyéb tárgyai is. így törvény lett Széchenyi híd terve, s vele a közteherviselés első csírája. Dubraviczky Simon a diéta tárgyalásai alatt Pozsonyban töltötte idejének legnagyobb részét. Alig volt olyan fontos tárgy, aminek megvitatásában érdemben ne vett volna részt. Erős, liberális meggyőződés, tiszta, világos gondolkodás, alapos tudás és mélyreható jogi képzettség, önfegyelmezés és a túlzásoktól való tartózkodás jellemezte minden felszólalását. A liberális ellenzék vezető félfiaival, így különösen Kölcsey Ferenccel, Beöthy Ödönnel, Bezerédy Istvánnal, Deák Ferenccel és második követtársával, Fáy Andrással szoros barátságban állt. Mindvégig megőrizte önálló, liberális gondolkodását, de nem volt mindenáron ellenzékieskedő. Példa erre, hogy mindjárt az országgyűlés elején a kormány javaslatát pártolta, vagyis az úrbéri kérdés megvitatását javasolta elsőként. A nádor megyéjének első alispánjaként sem habozott soha a legkényesebb kérdésekben sem kifejteni liberális meggyőződését. Mindezt olyan tapintattal tette, hogy szilárd ellenzéki magatartásával sem vonta magára a nádor haragját. A magyarság ügyét támogató József főherceg jóindulatát, a magyarok iránti bizalmát megtartani a nemzet érdeke is volt. Az országgyűlés végeztével „szétoszlott a fénycsomó, melyben mint valamely gyújtópontban egyesültek a nemzeti értelmiség sugarai." Egységesítésre volt szükség, Kossuth Lajos ennek elérésére indította új vállalkozását, a Törvényhatósági Tudósításokat. A megyék üléseit ismertette benne, amivel állandó kapcsolatot teremtett az egyes törvényhatóságok között.

107 Kezdetben a követi beszámolók, majd az ifjak elfogatásának ügye, ám hamarosan a Tudósítások eltiltási kísérlete lett a központi kérdés.

1(IH Ez a kéziratos lap nemcsak beszámolt a megyék politikai életéről, hanem már hatással is kezdett arra lenni. A kormány ezért eltiltással próbálta megszüntetni a Tudósításokat. A bécsi kormány végzése szerint József nádor 1836. május 31-én utasította Dubraviczky Simon első alispánt, hogy tiltsa el Kossuthot a lap megindításától. A főherceg intézkedése szabálytalan volt, mert a tiltást csak a megyei közgyűlés hozzájárulása után indítványozhatta volna. Úgy vélte, hogy nádori és főispáni tekintélye elegendő lesz az eltiltás utólagos jóváhagyásához. Dubraviczky utasítására Zlinszky János főszolgabíró június 2-án személyesen adta át Kossuthnak az eltiltó levelet, aki a vármegyéhez fordult védelemért.

109 Az ügy június 15-én a közgyűlés elé került. A vármegyei rendek sérelmesnek találták a tiltást és megrótták az alispánt, hogy saját felelősségére, a vármegye engedélyének előzetes kikérése nélkül kikézbesíttette Kossuthnak a nádori utasítást.

110 Ugyanakkor kimondták, hogy a törvényhatóságok tárgyalásai nyilvánosak, az itt elhangzottak közlése és a magánlevelezés a haza minden polgárának joga, a Törvényhatósági Tudósítások ugyanis írottak és nem nyomtatottak, így a kérdéses tilalom ezért a nyilvánosság jogába ütközik.

111 A lap és szerkesztője az országos politika centrumába került. Mindenki Kossuthot igyekezett tájékoztatni, s emiatt hírekért, információkért is hozzá fordultak. Kossuthot így újabb királyi parancsban tiltották el a lap folytatásától. Ő újabb óvást fogalmazott, amit Pest megye is magáévá tett. A november 15-i közgyűlés Kossuth vállalkozását a vármegye oltalma alá vette, s elhatározták, hogy lapját a közpénztárból megrendelik. A többi törvényhatóságot felszólították, hogy kövessék példájukat."

2 A megyék többsége Pest megye nézetein osztozván, feliratot intézett a tila117