Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Gócsáné Móró Csilla: Adatok egy Pest megyei reformkori köznemes életútjához és pályaképéhez – Dubraviczky Simon
1834 júniusában a pozsonyi országgyűlés követei Erdélyre vetették vigyázó szemeiket. A kormány erőszakosságai miatt összeült nemzeti gyűlés elhatározta, hogy a magyar diétához folyamodik védelemért. Megbízták hát Wesselényit, hogy írásban informálja a magyarországi ellenzék vezéreit: Kölcseyt, Deákot, Beöthyt, Dubraviczkyt és Borsiczkyt az erdélyi ügyek állásáról. 96 Fersl rendőrtanácsos az erdélyi események pozsonyi fogadtatásával kapcsolatban a következőket jelentette Bécsbe: „mindaz ami Erdélyben történik Ferdinánd főherceg, mint császári komiszáriusnak odaérkezése óta, itt Pozsonyban nem titok, hogy hetenként kétszer-háromszor is tanácsot ülnek Kölcseynél, hogy megvitassák a híreket... E tanácsok résztvevői: Kölcsey, Deák, Csapó, Bezerédy, Borsiczky, Klauzál, Pázmándy, Dubraviczky, Somsich, Palóczy..." 97 Valamennyien a reformtábor jelesebb alakjai. 1833-ban nemcsak Erdélyben, de a pozsonyi országgyűlésen is ellentámadásba kezdett a reakció. A kormány minden eszközt felhasznált az ellenzéki követek megnyerésére, az udvarhoz hű vármegyei tisztikar kialakítására. Ennek következménye volt, hogy Szatmár megye nemesei konzervatív utasításokat állítottak össze képviselőik számára, ami a két politikai vezetőt, Kölcseyt és Wesselényit visszavonulásra kényszerítette." 4 Az ügy országos visszhangot váltott ki. Az uralkodó és a kormány tiltakozott Kölcsey ünnepélyes búcsúztatása ellen, így követtársai, barátai csupán búcsúvacsorán ünnepelték őt. A február 9-i vacsora résztvevői között találjuk a diéta minden kiváló tagját: Széchenyi István grófot és Klauzált, Dessewffyt, Palóczyt, Bezerédyt, Borsiczkyt, Prónayt, Dubraviczkyt, Bernáthot, Somsichot... adja hírül a titkosrendőri jelentés." 1835 tavaszán a kormány fő támadása az ellenzéki egység és erdélyi ellenzéki mozgalom megteremtője, Wesselényi ellen irányult. Bécs elrendelte a báró hűtlenségi perbefogását. Ezúttal a haladó ellenzék állt az üldözött mellé, s ügyét a szólásszabadság sérelmeként tűzte a pozsonyi országgyűlés elé - olvashatjuk a Magyarország története című monográfiában.' 1 "" A Kossuth által készített Országgyűlési Tudósításokból viszont megtudhatjuk, hogy a hangját hallató ellenzéki követek egyike Dubraviczky Simon. A Pest megyei követ az 1835. április 9-i kerületi ülésen beszédet mondott ez ügyben: „Tudva van a tekintetes rendek előtt, hogy érdemes hazánkfia, báró Wesselényi Miklósnak a szatmári gyűlésen tartott beszéde miatt perbe idéztetett. Ezen történet küldőimet mély aggodalomba ejtette. Igaz is, hogy bajos a dolgokhoz szólanunk, mielőtt tudnánk mi adatik fel ellene, s az is igaz. hogy törvényes bíró előtt van, de másrészről kétségen kívül van az is, hogy Wesselényi Miklós személyében a szólás szabadsága támadtatván meg." I( " Dubraviczky Simonnak a Pest-Budai álló híd ügyében tett 1833-as indítványára végre 1835 elején gróf Keglevich Gábor koronaőr vezetésével országos bizottság alakult. Az e tárgyban kirendelt küldöttség február 8-án tartotta első ülését. Ezen gróf Széchenyi István, gróf Károlyi István, Beöthy Ödön, Dubraviczky Simon valamint Buda város követeinek részvételével az előmunkálatok megszervezésére egy albizottság jött létre. 102 1835 májusától júliusig kisebb fontosságú ügyek tárgyalásában vett részt Dubraviczky. 1835. szeptember 3-án a szólásszabadság védelmében mondott nagyobb szabású beszédet, november 17-én indítványt tett a testi büntetések szabályozásának kérdésében, december 10-én pedig azt javasolta, hogy a törvényeket kizárólag magyar nyelven szerkesszék. 1836. január 2-án amiatt szólalt fel, hogy Bod János ügyvédet a felségsértés puszta gyanújára idézés, kihallgatás és védelem nélkül tömlöcbe vetették. Január 11-én Közép-Szolnok, Kraszna, Zaránd megyék és Kővár vidékének visszacsatolását sürgette. Március 9-én kijelentette, hogy amíg a szólásszabadságon báró Wesselényi Miklós személyében esett sérelem orvosolva nem lesz, addig adót egyáltalán nem ajánl meg. 103 Л hosszúra nyúlt országgyűlés egyetlen igazán fontos tárgyának, az úrbéri reformoknak vitatásakor már olyan javaslatok kerültek a felszínre, mint az örökváltság, a jobbágy személyének védelme és nemesi birtokhoz való joga. Túlméretezettek voltak még az ilyen indítványok, az alsó tábla, a főrendek és a kormány egymással versengve nyirbálták meg őket, kevés vált közülük törvénnyé. 101 Kölcseyék 1833 tavaszán mégis el tudták érni, hogy az alsó tábla külön törvénybe 116
