Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Gócsáné Móró Csilla: Adatok egy Pest megyei reformkori köznemes életútjához és pályaképéhez – Dubraviczky Simon

udvari akarat érvényesült: amint az újonc és adó megajánlása megtörtént, a kormány most is elhalasztotta minden más tárgy megvitatását s az ülést bezárta. A reformmunkálatok megtárgyalására ezt követően 13 éven át országgyűlési keretek között nem is nyílott lehetőség.

40 A bécsi kormány 1812-től 1825-ig diéta nélkül kormányzott. Egyetlen testület helyett így az ország majdnem minden vármegyéjével állandó küzdelembe került. Mivel adóra és katonákra továbbra is szüksége volt, ezeket kénytelen volt a törvényhatóságoktól kérni. Minél több feladatot rótt a megyékre, annál jobban növekedett azok politikai súlya. Ezekben az alkotmányellenes időkben a vármegyék vették át a rendi alkotmány védelmét. Dubraviczky Simon megszerezvén ügyvédi oklevelét épp ebben az időszakban Pest-Pilis-Solt szolgálatába állt. 1813-tól vármegyei esküdt. Kiváltotta nagybátyjától a még édesanyja által elzálogosított szelei birtokrészt, amin maga kezdett gazdálkodni. Simont 1816. augusztus 14-én a kecskeméti járás alszolgabírójává választották. E tisztségben nyert megerősítést az 1818. március 31-i és az 1820. május 9-i tisztújítás során is.

42

1820-ban már a kecskeméti járás aljegyzői és főszolgabírói állására is jelölték, de Sárközy Imrével és a régebbi főszolgabíróval, Zlinszky Antallal szemben kisebbségben maradt.

43 1825-ben Zlinszky lemondott állásáról, helyette Dubraviczky Simon látta el a főszolgabírói feladatokat.

44 Személyére a megyénél is felfigyeltek. Pest megye 1829. szeptember 30-án a nádor elnöklete alatt megtartott „tisztújító székén" első alispánnak Kovács György, másod alispánnak Szilassy László, Beniczky Ádám, Földváry Gábor és Dubraviczky Simon jelöltetett, „kik közül szinte hosszabb vetélkedés után a többség által Dubraviczky Simon Úr Másod All-Ispánynak kiválasztatott."

45 Az alispánok kezében három hivatal egyesült: a kormányzási, tisztviselői és a bírói. Mint kormányzó, elnökölt a főispán távollétében /az pedig jószerével mindig távol volt/ az évnegyedes és az ún. kisgyűléseken. Vezette, irányította a vitákat. Átvette, olvasta és iktatta a megyéhez érkezett hivatalos leveleket, s a választ is az ő aláírásával és pecsétjével küldték el. Ezeket a feladatokat a két alispán egymás között megosztotta. Dubraviczky Simon életében a következő időszak az, amikor útravalót gyűjt, hogy a majdani reformországgyűlésre menvén elfoglalja helyét az emberiség és a haza javáért küzdők első sorában. Dubraviczky Simon, mint alispán, Pestre tette át lakását. Személyét nemcsak a megye főispánja, József nádor, hanem rendjei, is hamarosan megkedvelték. 1830 tavaszától a törvényhatóságok egyre sürgetőbben követelték, hogy a rendszeres bizottsági munkálatokat bocsássák országos vitára. A megyék ilyen parázsló hangulatban kapták kézhez a király országgyűlésre hívó levelét. Pest vármegyében 1830. augusztus 3-án tartották meg a követválasztó közgyűlést, amin a rendek kifejezésre juttatták: „telyes bizodalmok Szentkirályi László septemvír és Másod All-Ispány Dubraviczky Simon Urakba, mint a' kik, mint a' dolgokban való jártasságokról, mint pedig tántoríthatatlan hűségükről telyesen meg vágynak győzettetve,"

46 ezért őket követeiknek megválasztották. Az 1830. évi diétán még az 1825-27. évi gyűlés követei és elvei voltak túlsúlyban, de feltűntek a következő, a reformországgyűlés liberális gárdájának egyes tagjai, mint Dubraviczky Simon is. Pest megye másod alispánja, aki először képviselte rendjeit az országos tanácskozáson, már ekkor elismert embere volt a haladásnak. A szeptemberben összeült pozsonyi diétát csak néhány héttel előzte meg a párizsi júliusi forradalom, s tartama alatt tört ki a lengyel nép szabadságharca is. A két esemény közül különösen az első gyakorolt nagy hatást a rendekre: eddig az uralkodói önkényt tekintették a nemesi alkotmányt fenyegető főveszélynek, ettől kezdve azonban a forradalom veszélye nyomult előtérbe. Az alsó tábla ilyenformán nem gördített komolyabb nehézségeket a kormány útjába, s a nemzetközi helyzetet csupán arra akarta felhasználni, hogy a kormány kívánságának teljesítése ellenében némi előrelépést harcoljon ki a nemzeti mozgalom egykét területén. Az uralkodói indítványok a koronázás mellett mindössze az adó- és újoncmegajánlás megszavazását javasolták, s az oly sürgető reformok, a rendszeres bizottsági munkálatok 111