Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Gócsáné Móró Csilla: Adatok egy Pest megyei reformkori köznemes életútjához és pályaképéhez – Dubraviczky Simon
megtárgyalását pedig a következő országgyűlésre halasztották. A rövid, 100 napig tartó tanácskozás jelentős eredménye a magyar nyelv hivatali használatának kiterjesztése volt/ 7 Az Európa számára sorsfordulót jelentő 1830. esztendő Magyarország történetében is korszakos változások elindítója lett. Országgyűlési határozat alapján kinyomtatták az operátumokat, és megkezdték megyei vitatásukat. Ezek hatása olyan méretű volt, hogy ezzel az eseménnyel kapcsolhatjuk össze a magyar polgári reformmozgalom elindulását. 48 A kormány a rendszeres munkálatok átdolgozásával, országgyűlési megvitatásával csupán konzervatív jellegű javításokat akart elérni. A „korszellem" követelte társadalmi és gazdasági reformok felismerésének „szinte pislákoló lángjait azonban csakhamar messze világító, elméket mozgató és szíveket melegítő tűzzé fogta össze Széchenyi Hitele.'" 19 A Hitel tárgya a magyar valóság bemutatása és mélyebb elemzése, majd az ennek nyomán szükséges változások kijelölése és indoklása. A mű megjelenése az élénkülő és polarizálódó közvéleményben rendkívüli jelentőséggel bírt.'' 0 A megyegyűlések és a sorra alakuló kaszinók révén a haladó gondolatok fokozatosan teret hódítottak. A liberális eszmék a rendek megyei összejövetelein kaptak először nyilvánosságot." 5 ' Ezekben a vitákban nőtt fel a mozgalom vezérkara, ilyen politikai helyzetben vált Dubraviczky Simon a 30-as évek elején Pest megye haladó köznemességének leghivatottabb szóvivőjévé. Ebben az időben lett országos intézménnyé, a nemzeti közvélemény szószékévé a pesti megyeháza. Ennek bizonyítására idézzük az alábbi, Dubraviczky Simon személyét is érintő példákat. Pest megye 1831. június 7-i közgyűlésén a zsarnok által elnyomott és a szabadságáért küzdő lengyel nemzet érdekében báró Wesselényi Miklós szólt a megye közönségéhez. Ezen a liberális hangulatú eseményen természetesen a vármegyei tisztikar - így Dubraviczky másod alispán is jelen volt. Pest-Pilis-Solt a lengyel ügyet pártolandó, feliratot intézett a királyhoz, s a többi törvényhatóságot is erre szólította fel. 52 Az ország Pest megyére függesztette szemét, így különösen felelősségteljes volt a megyét vezető első és másod alispán tevékenysége. Pestnek a közvélemény formálásában betöltött kiemelkedő szerepét Széchenyi is felismerte, ezért 1831-ben a megye táblabírójává választatta meg magát. w Ettől kezdve eljárt közgyűléseire, melyeken reformjavaslatainak egész sorát vetette fel. A gróf megyebeli első szereplése a nemzeti nyelv terjesztése és az ezzel összeköttetésben álló nemzeti színészet ügyéhez kapcsolódott. Az ezzel foglalkozó bizottságba melyben Dubraviczky is dolgozott - meghívást kapott Széchenyi is. A két férfi ismeretsége ehhez az időponthoz kapcsolható. Az 1832. január 12-én tartott közgyűlés elfogadta Széchenyi indítványát: a színháznak részvénytársulat által történő felállítását. A megalakult színházi választmány elnöke Dubraviczky Simon lett. 54 /Itt említjük meg, hogy a nagyfontosságú intézmény, a Nemzeti Színház létesítéséhez majdan 500 forintot adományoz Dubraviczky/." Dubraviczky pártfogolta Széchenyi Pest vármegyei szereplésének tárgyát, a Pestet és Budát összekötő híd gondolatát is Aktívan bekapcsolódott a megyei előterjesztést előkészítő munkálatokba, tagja lett annak a bizottságnak, ami a híd felállításával kapcsolatos politikai és törvényi akadályokat vizsgálta/ 6 Dubraviczky a híd ügyének nemcsak vármegyei elfogadtatását segíti, hanem majd az országgyűlésen is felszólal érdekében/ 7 Az alispán az állandó dunai híd támogatásával kapcsolatban még a nádor személyes segítségét is kéri, - amiról a grófhoz írott levele is tanúskodik/ 8 Széchenyi ezirányú folyamodványával 1832 őszén foglalkozott Pest megye választmánya. A rendek egyhangúlag kimondták, hogy a híd tervét pártfogolják, s a hídpénz eszméjét elfogadják/ 9 Széchenyi naplójában több bejegyzést találunk arra vonatkozóan, hogy Dubraviczkyval együtt hol és kivel tárgyalt a híd dolgában. Az országos bizottságok tárgyalásai folytán a reformok ügye iránti érdeklődés már a fővárosban és a vidéki megyei központokban is magasra csapott. Ekkor éli első éveit a Széchenyi alapította pesti kaszinó is, hogy kitűnő lehetőséget teremtsen a liberális reformpolitika híveinek a találkozásra, vélemények és gondolatok cseréjére. A Pesten működő Nemzeti Kaszinónak termé112
