Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

In memoriam Ikvai Nándor - Dankó Imre: Ikvai Nándor és a néprajzi muzeológiánk

lönösen sok baja akadt a Pest megyében valóban gomba módra szaporodó, többségükben megalapozatlan múzeumkezdeményezésekkel, illetve az ezeket a múzeumkezdeményezéseket támogató tanácsokkal, kulturális intézményekkel, vállalatokkal stb. Eleinte az említett alapdokumentumoknak megfelelő, a Falumúzeumban ajánlott feltételek biztosítása érdekében minden, a kérdésben felmerülhető kérdésre választ tartalmazó körlevelet készített és azt kinyomtatva megküldte minden, a múzeumszervezésben érdekelt szervezetnek, intézménynek és személynek. Ennek a körlevélnek a leglényegesebb részei azok voltak, amelyek a múzeum szervezeti kérdéseivel, a múzeum működési feltételeinek megteremtése kapcsán a múzeumépület körülményeit és a múzeumi anyag tulajdoni viszonyait kívánta meghatározni. A körlevél sok esetben segített a múzeumszervezésnél és egyértelművé tette a múzeumi viszonyokat, de több esetben furcsa kettősségbe torkollott, mert a kérdéses tanács úgy akart a megyei múzeumtól támogatást kapni, hogy megtartotta saját tulajdonában és kezelésében például a múzeumépületet vagy a felszerelést. Akadtak aztán olyan múzeumkezdeményezések is, ahol a körlevél semmivel se vitte előre a múzeumszervezés, a muzeológia ügyét. Hanem minden maradt a régiben, mint például a különben jobb sorsra — mármint múzeumi sorsra — érdemes Nagymaros esetében. Ilyen körülmények között Ikvai Nándor számára az látszott a legjobb feladatnak, ha a központi — a megyei múzeum kiépítéséhez fog. Mégpedig úgy, hogy azt mindenekelőtt teljes, több gyűjtemény csoporttal rendelkező, restaurátor^- és fotólaboratóriummal ellátott, komplex tájmúzeummá fejleszti. Régészeti vonatkozásban viszonylag nem kellett sokat tennie, hiszen a város római kori emlékei régtől fogva ott álltak a Városháza földszinti folyosóin, illetve működött a „római villa" romkert is. Képzőművészeti anyagról se kellett különösebben gondoskodnia, mert az eredetileg adott volt. Általános (közép- és újkori, valamint legújabbkori) történeti-helytörténeti gyűjteményről viszont gondoskodnia kellett, sőt különös tekintettel kellett lennie a város etnikai múltjára is. Ikvai Nándor gyűjtési gyakorlatából tudta, hogy mily nehéz, esetenként lehetetlen különbséget tenni az újkori, de különösen a legújabbkori helytörténeti és az úgynevezett néprajzi anyag között. Nyilvánvaló, hogy a szentendrei múzeum néprajzi gyűjteményének — ha úgy tetszik néprajzi osztályának — megteremtője Ikvai Nándor volt.

31 Az Ikvai Nándor által életre hívott központi múzeumi intézmények között legfontosabbnak hat a Pest megyei múzeumok központi évkönyve, az Ikvai Nándor szerkesztette Studio. Comitatensia.

32 Ikvai 1968-ban került Szentendrére megyei múzeumigazgatónak és négy évre volt szüksége ahhoz, hogy a múzeumszervézés terén alapos tapasztalatokra tegyen szert, hogy Pest megye múzeumait, múzeumkezdeményezéseit, gyűjteményeitkiállításait megismerje, hogy ezeknek az ismereteknek a birtokában, az ezek által is támasztott igényeknek is megfelelően kialakítsa a komplex táj-, vagy ide jobban illő elnevezéssel, megyei múzeumnak tervezett múzeumot, hogy megszerkeszthesse a Studia Comitatensia első számát, és hogy azt 1972-ben ki is 31 Ikvai Nándorné SÁNDOR Ildikó: Pest megye néprajzi gyűjteményei. SELMECZI KOVÁCS Attila és Szabó László (szerk.): Néprajz a magyar múzeumokban. Budapest—Szolnok, 1989. 221—241. — Vö.: Uő.: Pest megye néprajzi irodalma. Kéziratok. Pest Megyei Múzeumi Füzetek VIII. Szentendre, 1975. 32 Studia Comitatensia 1. Szerkesztette: IKVAI Nándor. Alcíme: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból. Szentendre, 1972. 320. p. A sorozatban, amely ma már a 20 köteténél jár, néhány tematikus köteten kívül tanulmánykötetek jelentek meg. Ikvai igyekezett a tanulmányköteteket egyrészt minden Pest megyei múzeumra és muzeológusra tekintettel, másrészt minden múzeumi tudományszakot képviselve szerkeszteni. 537