Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

In memoriam Ikvai Nándor - Dankó Imre: Ikvai Nándor és a néprajzi muzeológiánk

Annak, hogy a múzeumnak, mint kulturális intézménynek, sőt intézményrendszernek mindmáig nincsen megnyugtató definíciója, az az egyik oka, hogy múzeumaink keletkezése, alapítása, szervezése közel sem volt egységes, tervszerű, hanem nagyon is esetleges. A másik ok ugyancsak történeti: múzeumaink elég későn, a nyugati múzeumoktól jól lemaradva, zömmel csak a múlt század utolsó negyedében, de még inkább századunk elején keletkeztek és így, működésük rövid ideje alatt, nem alakíthatták ki a maguk sajátos működési hagyományait, saját célkitűzéseiket, saját módszereiket. A múzeum, a muzeológia meghatározásával sokan foglalkoztak. Legtöbben f unkcionalista meghatározásokat adtak és gyakorlati tanácsokkal látták el munkáikat/

1 Mint például Korek József is, mindmáig leghasználhatóbb muzeológiai kézikönyvében.

5 Ezeknek a feldolgozásoknak az volt a baja, hogy későn keletkeztek, a 70-es évek végén, de inkább a 80-as években jelentek csak meg, mint maga a mindezeket a kérdéseket jól összefoglaló Kenyeres Ágnes szerkesztette Kulturális Kisenciklopédia is.

6 Vagyis, ezek a munkák nem vehettek részt az 1945, de különösen az 1949 után kialakuló, újraalakuló magyar múzeumügy formálásában. Ez a nagy múzeumfejlődési-fejlesztési, gyakran múzeumalapításiszervezési időszak, amelyben különben alig igényelték a múzeum, a muzeológia elvi-történeti kérdéseivel való foglalkozást, az intézményfejlődés ismeretét, a muzeológia eszmei- és gyakorlati hatását; a régi, eléggé gyér irodalomra volt utalva. A kibontakozás felé a szabadművelődés tette meg az első lépéseket, nem annyira gyakorlati, mint inkább elméleti, a múzeumokat a szabadművelődés folyamataiba beillesztő szempontok alapján.

7 A szabadművelődés elvei és gyakorlata, múzeumi vonatkozásban is jó talajra talált a Népi Művelődési Intézet (majd Népművelési Intézet) munkájában. Mint köztudott, a Népi Művelődési Intézet sok múzeumikezdeményezésnek a közvetlen, vagy közvetett elindítója volt.

8 Jómagam a múzeumnak, a muzeológiának — gyakorlati célokat követve, vázlatosan — eszmetörténeti definícióját készítettem el.

9 Sajnos, vidéki, végeredményében eldugott, alig megtalálható helyen megjelenve majd minden hatás, visszhang nélkül. A továbbiak szempontjából különben sem ezek az erőfeszítések a fontosak, hanem a múzeumok államosítását követő múzeumi-mu4 Vö.: IKVAI Nándor: Tendenciák és perspektívák a múzeumi közművelődésben. Múzeumi Közlemények, 1981. 1. szám, 21—31.; Tálasi István: Néprajzi életünk kibontakozása. Budapest, 1948. 5 KOREK József: Gyűjtemények, múzeumok, muzeológia. Budapest, 1976. Id. m. 6 Kenyeres Ágnes (szerk.): Kulturális Kisenciklopédia. Budapest, 1986. Id. m. = KOREK József: Muzeológia. Id. m. 452—455. és FÜLEP Ferenc: Múzeum. Id. m. 455—462. — Vö.: BÉNI Györgyi—BALASSA Iván: Magyar múzeumok. Budapest, 1969. 7 SEBESTYÉN Géza: Múzeumaink jövője. Űj Szántás I. 1947. 6. szám, 324—328. — Vö.: Kövendi Dénes—Szathmáry Lajos: A szabadművelődés kézikönyve. Budapest, 1948. 8 MANGA János: Múzeumaink a népművelés szolgálatában. Magyar Nemzet, 1958. 72. szám, 7.; Artner Tivadar: Múzeumi kultúránk fellendülése. Népszabadság, 1962. okt. 18. 8.; VERŐ Gábor: Múzeum és honismeret. Vitaindító előadás. Múzeumi Közlemények, 1974. 2. szám, 15—35. 9 DANKÖ Imre: Rövid muzeológia. Baranyai Művelődés, 1968. május. 56—62.; Uó.: Közművelődés és múzeum. Alföld XII. 1970. 11. szám, 87—89.; Uő.: A vidéki múzeumok szerepe és feladata a Túrkevei Múzeum tíz évének tükrében. Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 10. évfordulójára. Túrkeve, 1961. 15—24. 526