Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

H. Bathó Edit: Adatok a Tápió-mente lakodalmi szokásaihoz

Menden és Tápiósápon lakodalmi örömfát is állítottak. Ez egy száraz fa volt, amelyet színes papírral, dióval, szaloncukorral, almával, mézeskaláccsal díszítettek fel. Az örömfát általában éjfél után, a meny asszony táncot követően szedték le és díszeit szétosztották a gyerekek között. Az örömfát napjainkban is készítik. BERECZKY Ibolya a szokást szlovák eredetűnek tartja.

58 A Tápió menti falvakban a száradfordulón még szokásban volt a menyasszonyfektetés. Pándon a menyasszonytánc után a ház padlására ágyaztak meg az új párnak, ahová muzsikaszóval kísérték őket. Szentmártonkátán az idősebb rokonasszonyok a kamrában készítették el az ún. nászágyat. Az ágyba rontás ellen fokhagymát és rozmaringot tettek. Mikor a vőlegény bezárta az ajtót, a kulcsot az ágy alá dobta.

59 A menyasszonyfektetés ősi szokása a század elején maradt el a Tápió menti lakodalmakból. Régen a menyasszonyfektetést követően kontyolták a menyasszonyt, az 1920-as, 30-as évektől azonban közvetlen a menyasszonytánc után. Menden a menyasszony nyoszolyóasszonya vette le a koszorút és ő segített az átöltöztetésnél is. Az új menyecske öltözete általában minden faluban a hagyományos ünnepi viseletnek felelt meg. À hajukat felkontyolták és csipkés főkötő alá szorították. Amikor az újmenyecskés főkötő már nem illette meg az új asszonyt, akkor az ún. tutyit kezdte viselni, amelynek kemény karton vázát, összehajtogatott piros karton pipi kendővél fedték be.

60 Farmoson a kontyoló féketőt addig hordhatta a fiatalasszony, amíg menyecske volt, vagyis amíg nem volt gyermeke. „Mikó gyerek lett, akkó letette a féketőt és kendőt kötött." Amikor a felkontyolt menyecskét kivezették a vendégek közé, sor került a menyecsketáncra, amit általában már nem pénzért jártak. A menyecsketánc után Tápiósülyben az új ember ún. konty pálinkával, az új asszony pedig süteménnyel kínálta végig a vendégsereget. Ezt követően tovább folytatódott a tánc, a mulatság, amit különböző tréfás játékokkal tarkítottak. Az emlékezet szerint Pándon egy kecskét is felöltöztettek menyasszonynak, bevitték a lakodalomba és táncoltak vele. Tápiósápon két szita között egy galambot vittek be, s mikor a vőlegény felvette a szitát, a galamb kirepült. Tápiósülyön macskát vittek be a lakodalmas nép közé. Farmoson a legnagyobb vigasság közepette a vőfély bekiabált a násznagynak: „Násznagyuram szelel a puli! Aszongya: gyugja be! Arra begyugta neki az ablakon a kutyát, erre lett nagy sivalkodás."

61 A lakodalmak közkedvelt játéka volt egykor a temetést utánzó, dramatikus halottas játék.

62 Pándon a halottat először egy orvosnak öltözött alakoskodó vizsgálta, injekciót adott neki, élesztgette, majd közölte, hogy meghalt. Ekkor rátették egy tragacsra és vitték a paphoz, hogy búcsúztassa el. Tápiósülyben eketaligára fektették a halottat imitáló embert és úgy hurcolták végig az udvaron, mondván, hogy viszik a temetőbe. A halottat kísérők lobogókkal vonulva, kezükben egyegy üveg borral, nagy jajveszékelés közepette siratták a megboldogultat, közben mindig töltöttek a szájába. Menden a lepedővel letakart halottat teknyőbe vitték be a lakodalmas házhoz, ahol a pap elbúcsúztatta. Amikor a pap „áment" mondott, a halott kiugrott a teknőből. Menden az 1970-es években még játszották az ún. betyáros játékot. Csendőrnek felöltözött férfiak egy megkötözött kezű betyárt kísértek be a lakodalmas házhoz. A csendőröknek kukoricaszár volt a kalapjuk mellett, egy madzagra kötött bot volt a fegyverük, amelynek végére 58 BERECZKY Ibolya, 1985. I. 540. 59 FODOR Margit, 1962—63. 5. 60 KERÉKGYÁRTÓ Adrienn, 1985. I. 579. 61 Adamecz Pálné, Káplár Teréz, 80 éves, r. k. Farmos 62 UJVÁRY Zoltán, 1978. 6. 508