Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Fügedi Márta–Dobrossy István: A kender és len szerepe a XVIII–XIX. századi népi gyógyító gyakorlatban

Igen régi 6 hájat takarj egy kis csepüben, és tedd sarátnékban, hogy meg-hevül, tedd serpenyőben, tölcs bort reája melegicsd meg-jól, azzal kend magadat. Hideg gyomortúl is jó. 16. „Köszvény ellen" (1127) Vad kendert fözz-meg vízben, s kösd azzal. 17. „Torok fájásrúl" (1310) A' fejér eb ganéját főzd-meg, és azután rakd csepüre, és kösd torkára melegen, a mint el-türheti, meg-gyógyúl. 18. „Az asztalnál ha meg-meczed a kezedet" (125) Szakaszsz ki egy fonal-szálat az ábroszbul, kit az asztalra teritettek, tedd keresztül a meczésre, azontúl megáll. 19. „Dagadott lábra, kin seb nincsen" (1002) Kender magot szárazon kell meg törni osztán eczetet kell reá tölteni, és a dagadott lábat azzal kenni. 20. „Kő ellen" (1436) Vegyed a kék liliomnak a gyökerét, törd-meg erőssen, azután tedd serpenyőben, tölcs kender-mag olajat reá, és ráncs-meg, egy kevés töretlen sáfránt is tégy köziben, azután kend ruhára, és jó melegen tedd az ágyékára, ha meghidegszik, ismét melegicsd-meg, és úgy tedd az ágyékára. 21. „Kő és föveny ellen" (1457) Vegyed az uj tyukmonynak a fejérit, és tégy annyi sót belé, mennyit a két ujoddal fel-vehetsz, és timporállyad ezeket jól öszve, annakutánna marok törött fenyő-magot és egy alkalmas kalán mézet tégy köziben, ezeket jól öszve habarván, viszont végy jó-féle veres myrrhát eg y öreg diónyit, meg-törvén elegyicsd a többi közzé, ismét végy egy marok kender szöszt, és ezeket kennyed felül reá, azután mennyire érzed seresed és fájdalmad, annyi szélesen kössék-bé a csepü avagy kender szösszel, annakutánna mennél melegben el-tűrheti, kössék a fájdalomra jól kendővel avagy egyéb ruhával, hogy le-ne essék s-le ne huzza. 22. „Lónak fekélyére" (527) Végy három szem kölest, három szem borsot, három szeg foghagymát, három sing nyers fonalat, három szőrszálat Aszszony-Ember szemérem testébül, ezeket kösd bé egy kis veres posztóban, és ha a lónak elein vagyon, kösd a serényében, ha pedig a hátullyában, kösd a farkába, s el-szárad róla az fekély. 23. „Száraz kehes lónak" (528) Végy kilenczven icze kender magot, ha mivel több lészen is, nem árt, vagy Lengyel-országi mértékre harmincz garniecz (?) kender magot, melly tészen kilenczven iczét ha nem többet, és a lovat kösd egy istállóban, ahoz csináltass két tarisznyát, abban a kender magban mérj két markot és add neki, a fejében húzván a tarisznyát, azt mihelyt meg-eszi, uj óbban a másik tarisznyát vond a fejére, mellybe hasonlóképpen legyen két marok kender mag; Az utolsó tarisznyát ki kell száraztani, ujobban tölcs két marok kender magot, és mihelyt egybül ki eszi, mindgyárt a másikat kell neki adni, et sic consequenter ; addig pedig, mig azon wl-mért kender magában tart, és meg nem eszi, se szénát, se abrakot, se semminemű eledelt nem kell néki adni enni se innya, valameddig totaliter azon kender magot meg nem eszi. Probatissimum est ki tisztul és meggyógyul a ló. 24. „Marha dögi ellen" (70) A kender magot vagy három rákkal törd össze, bor eczetet igy elegyitvén köziben végy fél ej telt, szűrd meg, osztán tölcsd a marha torkában. Habarnyicza fölül aztán itatni, erét is a nyelve alatt jól vágatni, és sóval jó meg-döngölni. 25. „Juhok nyavalyája ellen" (67) 411