Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Fügedi Márta–Dobrossy István: A kender és len szerepe a XVIII–XIX. századi népi gyógyító gyakorlatban

FÜGEDI MÁRTA—DOBROSSY ISTVÁN A KENDER ÉS LEN SZEREPE A XVII—XVIII. SZAZAD NÉPI GYÓGYÍTÓ GYAKORLATÁBAN Az 1950-es évek végén a tokaji Helytörténeti Múzeum tulajdonába, gyűj­teményébe került egy kézzel írott gyógyító könyv. A múzeum akkori vezetőjé­nek, Pap Miklósnak sikerült kinyomozni, hogy a többszáz előírást, receptet tar­talmazó gyűjtemény bizonyos Hatala Margit tokaji lakos tulajdona volt, aki 1954-ben, 84 éves korában halt meg, a kéziratos könyv hagyatékából került elő. Ekkor még léteztek azok a feljegyzések, amelyekből megállapítható volt, hogy Hatala Margit egyik őse a XVIII. század végén Tokaj községben volt chirurgus felcser. A gyűjtemény első hat lapja hiányzik, így pontos címét nem ismerve kapta nevét: Tokaji gyógyítókönyv. írásának, vagy másolásának idejét is csak hoz­závetőleges pontossággal lehet megállapítani. A 614 oldalas könyv záró egysége a 134 lapból álló Appendix, amely latin és jelentős részben morva nyelven íródott. A 78. lapon eredetére vonatkozóan a következőket jegyezték be: leír­ták 1654-ben. Fordították cseh nyelvből magyarra, magyarról latinra 1678-ban. „Az 1650. évben én, Joachim prágai pap, mielőtt papi hivatást nyertem volna Istentől, még ugyanabban az évben a legdicsőbb urnái, Hames morvái grófnál éltem és a fiát tanítottam. Föntjelzett gróf úrnak volt egy juhásza, aki nála húsz évet szolgált, és igen magas öreg korban halt meg. Ennek a juhásznak volt egy kiváló, különlegesen kipróbált gyógyító (orvosi) könyve, mely embereknek, juhoknak, sertéseknek nagy hasznára volt. Ezt a könyvet nevezett juhász ha­lálos ágyán grófi urának hagyományozta (végrendeletileg). És így szólt: ezt a könyvet semmiképpen le ne kicsinyelje, hanem inkább igen nagyra becsülje, mert ehhez hasonlót élete folyamán soha nem fog találni. Azután ugyanez a gróf ezt a könyvet halálos ágyában nekem örökül hagyta." 1 Ez a XVII. szá­zadi „örökség", vagy a feljegyzések másolata valamikor átkerült Magyaror­szágra, s szövegét a tudóskönyvünket összeállító chirurgus beillesztette saját munkájába Á „Tokaji gyógyítókönyv" két, egymástól megkülönböztethető kézírással készült, s egy-egy kézíráson belül is érzékelhető, hogy a másolás többféle fel­jegyzés, korábbi (esetleg nyomtatásban is megjelent) anyag sűrítése, átvétele. Ezt bizonyítja, de a kormeghatározást is segíti az előbbi dátummal megköze­lítően egyező rész, amelyben I. Rákóczi György udvari méhészének, Herky Miklósnak a „Méhek daj kaságáról" írt 26 pontba szedett tanulmánya található. E két, valamint a gyógyító könyvben található számos más adat alapján arra következtethetünk, hogy a tokaji gyógyítókönyv XVII. századi kézírásos és nyomtatásban megjelent receptek, receptfüzetek egymásutáni leírásából szüle­tett. Szerzője minden bizonnyal — a korábban is említett — XVIII. század kö­zepén-végén élt tokaji chirurgus lehetett. 1 A Tokaji Gyógyítókönyvet Pap Miklóstól, a Tokaji Múzeum nyugdíjas vezetőjétől feldolgozásra megkaptuk, amiért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. Az idézett rész: Appendix 78. 407

Next

/
Thumbnails
Contents