Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Sándor Mihályné: A varázskör Berettyóújfaluban

is körülkerítettem, hogy: gyógyujjék." Volt olyan, aki à sebet tüzésvassalkerítette körül.

iQ „Ha szemölcs van a kézen, egy darabka avasszalonnával, kilencszer megkerekítjük és annyiszor mondjuk: »A hód nőjjík, a szemőcs mújjík!« A szalonnát elássuk a csepegőbe, mire ott elrohad, a szemőcs letisztul. »A szemőcsöt uccán tanált csonttal, — de nem szabad keresi, — (keresetlennek mongyuk), kilencszer meg kell kerekíteni és azt mondani: Távozzon tüllem á szemőcs!^ s elhajítani a csontot. De nem szabad utánnanézni. Szemőcspt, sömört egy kis darab kenyírrel körülkerítenek és a kenyeret olyan csepegőbe ássák el, ahuva két ház ereszébül csepeg a víz. Mán ki is néztem a házakat.

?

'

1

J , „Akinek árpája van, vagy támadása, a kutat kilencszer körüljárja és azt mondja kilencszer: »-Árpa, árpa lekaszállak és a kútba beleváglak!-« — elmúlik az árpája."

18 „Ha valakibe tyúktetű van, kilencszer kerülje meg a kutat, elhagyják a tetvek."

19 „Az én napám bikát szárított, azzal kerekítette.körül annak a nyakát, akinek fájt a torka. Mondott is valamit hozzá, úgy gyógyított."

20 „Rontásba vót az öcsim. Nyűglődött vélle. Papám (Nyíró Imre, tátus' gyógyította ki. A ház véginél a kerítésből levettík a deckát, hogy lehessík kerüU getni a házat. Kilenc nap, kilencszer kellett megkerülni. A szomszídasszon kerülte, anyám azalatt fürösztötte a gyermeket. A kerülő asszon kírdezte.: Mit csinál komámasszon? Csontra húst! — az vót a felelet. — A tizedik napon nem vót semmi baja az öcsimnek, szabájosan meggyógyult. A fürösztővízbe csudafát főztek (Datura strmonium). Ez oj

an szagos, hogy a házba vélle nehezen lehet megtanyázni."

21 „Az uram vót sárgaságba. Nagy sárgarípából poharat csináltam, aranygyűrűt tettem belé és feketeretek levit öntöttem rá. 24 órát állott, aut itta az uram. Használt. »-Rajtam történt. Sárgaságba estem. Ászt kommendálták, hogy négy tetűre meg egy arany karikagyűrűre öntsek bort s azt igyam.-«"

22 A' gazdaaszony fontos, nehéz munkája volt a hetenkénti kenyérsütés. „Mikor a kenyeret bevetjük a kemencébe, körbe fordulunk, hogy à szoknyánk repüljék, s azt mongyuk: Ilyen kerekre nőjjél!"

23 A férfiak általában, kevesebb varázslatos akciót végeznek, mint a nők. De a szántás-vetés során és az állatok gondozása, főként a pásztorkodás területén, ők is elvégzik a rájuk háruló feladatot: A szántóföldet elkerüli az ördög, ha harangozáskor imádkozással körüljárják. „A régi öregek úgy védekeztek a nagyüdő, a jégeső ellen, hogy főggyüket iker-bornyúval körülbarázdolták."

2

* Tudós pásztorok voltak úgy a csikósok, gulyások, mint a juhászok, kondások között. Minderiik a maga eszközével, a csikós az ostorával, a juhász a kampójával, a kondás a fokosával végezte a körülkerítést s védte meg a legeltetési területét: „Vötak ojan pásztoremberek, akik szétszélesztették, vagy megállították a jőszágotő guját, ménest, nyájat. Az apám is tudott hozzá. Az ustorával 16 SÁNDOR Mihályné 1968. 2255, 2391. r 17 Üő. 1968. 2377, 2378, 2381; PÓCS Éva 1986. 43. 18 Uő. 1968. 534 ; PÓCS Éva 1986. 16, 18. 19 Uő. 1968. 533; MARÓT Károly 1940. 162, 20 Uő. 1968. 2374. Vö. a római katolikus egyház Balázs-napi ceremóniájával. 21 Uő. 1968. 1613 ; PÓCS Éva 1968. 12, 103, 142. Csángó imából : „Kerüld Jézus házamat, állj meg az ajtómban". Az „Ige" 1990. 4—5. számából. 22 Uő. 1968. 3228, 3229. 23 Uő. 1968. 1958. r 24 Uő. 1968. 303, 418, 1974. 39Ö