Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Hoppál Mihály: A hagyomány szava

mat, amely során a társadalmi létünk válik valósággá, s amelyen keresztül érzékeljük a világot. Létrehozzuk jeleinket, jelrendszereinket, de azok is létrehoznak minket, hiszen a bennük adott konvenciók

29 építik fel a jelentések világát. A világban való bennelevés (Dasein) egyben jelek világában való létet és a különféle kódok állandó használatát jelenti. Röviden a hagyományhoz való odafordulást jelenti. Az új, hogy úgy tetszik post-modern etnográfia másik felismerése, hogy a néprajzi leírásnak reflexívnek kell lennie, mégpedig többféle értelemben. Az antropológiai kutatásban a reflexivitás nem jelenthet kevesebbet, mint az élmények jelentéssel való feltöltésének folyamatát.

30 Mindenekelőtt tudatosítani kell az antropológiai megfigyelés és leírás milyen nehézségekkel jár és hogy menynyire a leíró (a kutató etnográfus) személyes képességeitől, helyzetétől, érdeklődésétől függ az eredmény, tehát állandó és éber (ön)kritikára van szükség, amelyben a saját munkánkat tükröztetjük. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a megismerendő kulturális jelenségek kontextuális természete olyan, hogy a kutató számára csak a huzamos benne élés teszi lehetővé, villantja fel a megértést a kultúra különféle szövegeinek, egymásra rétegzett és egymásba ágyazott szövegeinek a megértését.

31 A megértés hermeneutikai folyamata itt nem szűkíthető le a kutató és az egyes szöveg viszonyára, hanem a terepen hallottlejegyzett szövegek egész halmazát kell vizsgálnia. Bele kell helyezkednie az „idegen" kulturális hagyományba, ahhoz, hogy elindulhasson a megértés útján. GAD AMER az Igazság és módszer-ben figyelmeztet arra, hogy „... a nyelv nem mint nyelv, nem mint grammatika és nem is mint szótár, hanem mint a hagyományban mondottak megszólalása képezi a voltaképpeni hermeneutikai történést."

32 A hermeneutika nemcsak fontosnak tartja a hagyomány fogalmát, de új megvilágításba is helyezi a szubjektív dimenzió és élmény bekapcsolásának lehetőségével: „A hagyományok talaján állás nem korlátozza a megismerés szabadságát, hanem lehetővé teszi ... Engednem kell, hogy érvényesüljön a hagyomány igénye, s nem csupán abban az értelemben, hogy elismerem a múlt másságát, hanem úgy, hogy mondanivalója van számomra."

33 Itt egyfelől arról van szó, hogy a kulturális jelentések megértése benne gyökerezik az adott kulturális hagyományban, másfelől pedig arról, hogy a világban való belenevelés mindig mélyen átélt szubjektív részvételt jelent. A megértés aktusa, mindig cselekvő, gondolatilag átélt, kreatív újrafelfedezést jelent.

34 S hogy mennyire fontos a megértéshez az „ott-lét" az összehasonlító vallástudományban azt Mircea Eliade

35 életműve példázza, de ugyanolyan fontos minden más antropológiai kutatás során is, mert a „megélt-események" nagymértékben hozzájárulhatnak a jelenségek elemző megértéséhez.

36 Ez a szubjektív összetevő mindig hiányzott a jelek általános elméletéből, a közvetlen kulturális terepmunka valóság szagú tapasztalatai pedig az éteri és emelkedett filozófiai hermeneutikából, ezt a két dolgot egyesítheti a jövőben egy szemiotikai alapozású etnohermeneutika. A történetekben való „benne levés" a néprajzi terepmunka sine qua non-ja, de ez igazából nem egyszerű „ott-lét", vagy kívül29 GUIRAUD, 1971. 43. 30 A reflexivitásról SINGER, 1978. 31 Az intertextualitásról és a „semiotic ethnography" feladatairól bővebben HERZFELD, 1983. 100—102. 32 GADAMER, 1984. 311. 33 GADAMER, 1984. 253. 34 BERGER, 1986. 151. 35 ELIADE 36 ORMISTON, 1980. 143. 376