Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Bódi Zsuzsanna: A Pest megyei cigányok 1768. évi összeírása

szönhetoen — több cigány összeírás is fennmaradt, ezek egy része már feldolgozásra került.

5 E források közé tartozik Pest-Pilis-Solt vármegye 1768. évi cigány összeírása is, amelynek a mai Pest megyére vonatkozó adatait ismertetem. A kecskeméti, váci, pilisi és solti járásban, 1768. február 29. és május 9. között végrehajtott összeírás szempontjai egységesek, a lakóhely nevét, jogállását, birtokosát, az összeírtak nevét, életkorát, vallását és a férfiak foglalkozását tartalmazza. Az összeírások elemzésénél figyelembe kell venni, hogy minden járásban más volt az összeíró. Ez az egyes adatok felvételének különbségeiben mutatkozik meg, amit a feldolgozás egyes témaköreinéi külön fogok jelezni. A 'korai demográfiai források leggyakoribb hibái azonban az egész adatfelvételre jellemzőek, ilyen az életkorok becslés alapján történő megállapítása, amit a sok kerekített évszám mutat. Az összeírok nem vették figyelembe a megye területén található vándor cigányokat sem. Ez egyrészt abból adódik, hogy az egyes birtokosok területén élőket kellett öszeírniuk, másrészt a vándor cigányok jelzése letelepítési, munkához juttatási kötelezettséget rótt volna a helyi közigazgatásra vagy birtokosokra. Az 1768. évi cigány összeírás — adatai csekély volta és pontatlanságai ellenére is — alkalmas arra, hogy anyagát feldolgozva képet kapjunk a megyében akkor élő cigányság településviszonyairól, demográfiai jellemzőiről, háztartás struktúrájáról, foglalkozásairól, felekezeti megoszlásáról és névadási szokásairól. TELEPÜLÉSVISZONYOK Az 1. számú függelék térképén ábrázoltam a jelenlegi Pest megye területén lévő cigány lakta helységeket az 1768. évi cigány Összeírás alapján. A településeket az összeírásban szereplő névvel tüntettem fel a függelékben, mellettük zárójelben mai elnevezésük is olvasható. Az összeírás idején a jelenlegi Pest megyéhez tartozó 126 település közül 97-ben (76,98%) éltek cigányok, a kecskeméti és a váci járásban a települések 83 százalékában, a pilisi járás településeinek 63 százalékában. A kecskeméti járásban írták össze a legtöbb cigányt (604 fő), ezt követi a váci (566 fő), a pilisi (314 fő) és a solti járás, ahol két településen 10 fő élt. A váci és pilisi járásra a nagybirtok túlsúlya jellemző. Az előbbiben a váci püspök és a Grassalkovich uradalom, az utóbbiban a ráckevei és az óbudai koronauradalom birtokai a legnagyobbak. A pilisi járásban a cigányság 73,25%-a, a váciban 65,9%-a élt az összeírás idején nagybirtokon. A kecskeméti járásban ez az arány csak 26,66% volt. Az egész lakosságra vonatkozó demográfiai adatok csak a megyében 1785-ben végrehajtott első népszámlálás alapján állnak rendelkezésünkre.

6 A cigány lakosságnak az összlakossághoz viszonyított aránya — a 126 település lélekszámával összevetve — nem érte el az 11 százalékot. A 2. számú függelék tartalmazza járásonként és településtípusonként a cigány lakta településeken a cigányok számát az 1768. évi összeírás adatai alapján. Ará5 BODGÁL Ferenc, 1965. 521—525.; GYERGYÓI Sándor, 1990. I. 55—76.; HEICZINGER János, 1976. 1977.; HERRMANN Antal, 1893.; MÉSZÁROS László, 1975.; MÖRÖ Mária, Anna, 1977, 1978.; SCHWICKER, Johann Heinrich, 1883. 62—67.; SZOMSZÉD András, 1987. 161—175.; ZSÚPOS Zoltán, 1988. 6 DÁNYI Dezső—DÁVID Zoltán, 1960. 118—125. 286