Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Farkas Péter: Néprajzi vonatkozások a múlt századi nagykőrösi sajtóban

BICZÓ Pál néhány adatát és értékelését. Eszerint 1878-ban a „155 házassági eset 'közül január hóban 38, februárban 38, márciusban 24, áprilisban 12, májusban 14, júniusban 4, júliusban 11, augusztusban 3, szeptemberben 4, októberben 4, novemberben 6, decemberben 7 házasság köttetett. Legtöbb házasság köttetett tehát az év első hónapjaiban, a minthogy minden évben és országszerte történik is ez, a mi arra mutat, hogy mi földmives, vagyis külső munkával foglalkozó nép vagyunk. Mert népünk ekkor szeret, ekkor van ideje, alkalma, tehetsége a lakodalmakat könnyű szerrel s minden hátrányos következmények nélkül megejteni. Ezt helyesen is teszi, mert városunkban is az egybekelési ünnepélyek a legtöbbször valóságos ünnepélyek gyanánt szerepelnek s egész héten keresztül is eltartanak, midőn az illető násznép sürgős munkától vissza nem tartatik. Ez időtáj t van még egy kis szivvidámitó itala is népünknek, mely körülmény szintén nagy befolyással van a házasságkötéseikre, úgyannyira, hogy bő bortermés idején jóval tetemesebb az egybekelések esete a téli hónapokban."

133 A házasságkötéssel kapcsolatban a Nagy-Kőrös névtelen cikkírója igencsak elveri a port a feleslegesen költekező, pazarló nagy körösieken 1884-ben. A szerző, igazát bizonyítandó, részletesen fel is sorolta a kiadásokat. Számunkra természetesen, nem az árak az érdekesek, hanem a hozomány, a jegyajándékok és magának a lakodalomnak a leírása. Tehát a cikk hasznosítható adatai a következők: „Szabadjon p.o. egy jómódú földmíves ember, mikor férjhez adja a Sárit vagy a Zsuzsit, miféle kiadásokat tesz, minő fényt fejt ki? leírom. Az esküvő-ruha színes, kék, lila, barna vagy krémszínű selyem csipkével díszítve belekerül 60—70 frtba, — azután fekete selyem ruha melybe másnap a fiatal asszonyt a templomba felkísérik, gyöngy vagy rojtdíszítéssel, belekerül 80—90 forintba, — azután jő a táncz ruha, fehér vagy rózsa színű ternó szövetből, színes derékkal. Kap még a menyasszony két három szövetruhát, kartonruhát, kötőket, 12—12 pár harisnyát inget, kilenc vánkus, három derékalj, három dunna: 1 selyem 1 kásmir paplan (a paplanon zseb); kalapot, már t. i. női divatos kalapot 4—5-öt visz a leány (30 frt értékben) legalább. Szobabútort visz két sifont, egy sublatot vagy kredencet; ágyat-nyoszolyát csináltasson a vőlegény; kanapét, székeket ritkábban kap a leány szüleitől. Jegybe kap a leány 1 karperecet, függőket, karikagyűrűt, és egy köves gyűrűt, medállt s tűt (persze nem ezüstből; s nem a körösi Frőliktől, hanem aranyból Pestről). Mindezek egy kézitáskába beletétetvén úgy adatnak át a vőlegény által a menyasszonynak. Kap ezentúl a Zsuzsi egy zsoltárt és egy imakönyvet. Drága könyvek ezek, mert beletesz Pisti vőlegény egy 100-as bankót, már biz én nem tudom hányadik ének az sz. Dávidnál, mely mellé oda van téve? A vőlegény pedig kap a menyaszszonytól jegybe egy gyűrűt, jegy-inget és egy cilinder kalapot... az az (akarom mondani) egy cilinder zsebórát s nagy kendőt 3-at 4-et (100 frt megér). Ezzel azonban még nincs vége a dolognak. A menyasszony ennyivel férjhez nem menne. Háztartáshoz kap még szobai-konyhai-edények sokaságát, egy tucat kanalat, edényeket, tányérokat, kávé csészéket persze porcelánból, poharakat tükröket, lámpákat. Fehérneműeket, két tucat ágy haj at, 12 fehér réklit, 12 asztalkendőt, 2 fehér abroszt, sütőabroszt, 24 szakajtó ruhát, 12 törülközőt, firhangokat, selyemkendőket, prémes bársony kabátot, esernyőt, napernyőt, 5 pár cúgos cipőt, 30 zsákot, kis ponyvát, nagy ponyvát — és mindezekhez úgy egyelőre 50 holdacskát. 133 BICZÖ Pál 1879. 2. 161