Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Farkas Péter: Néprajzi vonatkozások a múlt századi nagykőrösi sajtóban

nevezte az áprilist bolondok hónapjának, de arra históriai bizonságaim vannak, hogy április elsején már csak az én életemben is, sok embert lóvá tettek, hogy már gyöngédség okáért kisebb fülű phaédrusi mesehőst recitálják. Velem sohase tudtak még »áprilist járatni«, de meg kellett érnem vénségemre, hogy »•felültettek-« és pedig azzal, hogy leszavazták az országházban a kormányt a községi törvény, meg az 5 éves képviselői mandátumnál.. ."

102 Több szempontból is jeles napja volt az esztendőnek Szent György-nap. Ekkor tartották a tavaszi, vagy más néven a „zöld" vásárt.

103 Hagyományosan e napon hajtották ki a legelőre a marhákat is.

104 Emellett azonban, mint már volt szó róla, élt a május elsejei kihajtás szokása is. Egyértelműen Szent Györgynap volt a lakások, házak, esetleg boltok bérbeadásának egyik napja.

105 Gyakorta adtak hírt az újságok a Szent György-nap körüli időjárásról, mégpedig a várható termésre történő következtetéssel együtt.

106 A tavasz nagy egyházi ünnepe a húsvét. Az újságok minden esztendőben emelkedett hangulatú írásban köszöntötték ezt az ünnepet, megemlékezve a locsolkodásról és a piros tojás adásának szokásáról is. Ugyanakkor nem mulasztották el megbírálni az „ünnep köszöntés" negatív vonásait, vagyis azt a tényt, hogy a köszöntők már pénzt is vártak tevékenységük jutalmául.

107 A húsvéti ünnepkörhöz, nevezetesen nagypéntek napjához egy hiedelem is kapcsolódott. Mint egy kertészeti szakcikkben olvashatjuk a „köznép ugyanis azt tartja, ha nagypénteken esik az eső, akkor férges lesz a gyümölcs".

108 A nagykőrösi sajtó tanúsága szerint hagyományosan nagy tavaszköszöntő ünnep volt május elseje. Az évenként következetesen megjelenő tudósításokból kiderül, hogy a mulatság már a május elsejére virradó éjjel, mindjárt éjfél után elkezdődött, mégpedig szerenádozással, utcai zenéléssel, mely „májusi köszöntő"-ben több zenekar is részt vett. A nap jelentős eseménye volt mindig a Széchenyi Fürdőkert (a mai Cifrakert) megnyitása, ahol délelőtt a „város 102 Krónikás Lőrinc elmélkedései anno 1886. Nagy-Kőrös 9. (1886) 14. sz. ápr. 4.) 2. 103 „Tavaszi vásár. Ma és holnap lesz nálunk a tavaszi vásár, melyet »zöld vásárnak« neveznek nálunk is Kecskeméten is sőt még az a hires Bogár Imre is a ki a »kecskeméti zöld vásáron lovat akart venni vagy — lopni.«" Nagy-Kőrös 15. (1892) 17. sz. (ápr. 24.) 4. 104 „Marha legelő. Alulírott vállalok középpeszéri bérletemre fübéres marhát 1897. év Szt.-György naptól Mindszentig. Éves bor jut darabonként 4 frt, évesen felül bármilyen marhát darabonként 6 frt, ökröket darabonként 8 frt fizetés mellett. Pásztorbér nincsen, azt én fizetem. Sópénz darabonként 10 kr. A fizetésnek fele kihajtás előtt, másik felerésze a jószág elhajtása előtt eszközlendő." Nagy-Kőrösi Hírlapok 20. (1897) 12. sz. (márc. 21.) 5. 105 „Lak bérbeadás. Gáli József urnák piactéren levő házánál egy 3 szoba, konyha és pincéből álló lakás f. évi szt. györgy [sic!] naptól kezdve bérbe kiadó. Értekezni lehet a tulajdonossal." Nagy-Kőrös 4. (1881) 8. sz. (febr. 20.) 4. 106 „Szt-György napja rossz kilátásokat hozott magával a gazdák és bérlők számára. A kedvezőtlen időjárás a sok viz elvitte ismét a jó aratás reményét pedig bizony már ránk fért volna egy áldásos esztendő." Nagy-Kőrös 4. (1881) 17. sz. (ápr. 24.) 4. 107 „A köszöntők egész raja vándorolt »ünnepet köszönteni« és locsolkodni Húsvét második napján és pedig nemcsak a jó ismerős apróság, hanem élelmes pórfiuk és cigánygyerekek is, a kik a piros tojás mellett aspiráltak a krajcárkákra is. Hát bizony már minálunk is nagyon kezd terjedni az »élelmesség« csak győzzék az emberek a mindenféle gyöngéd megemlékezést." Nagy-Kőrös 6. (1883) 13. sz. (ápr. 1.) 3. 108 Ássuk fel a gyümölcsfák alját! Nagy-Kőrös 11. (1888) 49. sz. (dec. 2.) 4. 156