Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)
Farkas Péter: Néprajzi vonatkozások a múlt századi nagykőrösi sajtóban
első zenekara" adott hangversenyt, délben pedig a „szokásos májusi ebéd"-re kerítettek sort. A májusfa-állítás szokására csak közvetett utalást találtunk. 109 A tavaszköszöntés mellett, csakúgy mint Szent György napja, május elseje gazdasági szempontból is jelentős dátum volt. Ekkor is szokásban volt a marhák kihajtása nyári legelőre, s ugyanakkor ez is hagyományos napja volt a lakások vagy bolthelyiségek bérbeadásának. 110 Az erre vonatkozó hirdetések elemzéséből arra lehet következtetni, hogy vizsgált időszakunk elején inkább Szent György, a végén pedig inkább május elsejének napja volt a kedveltebb határnap. Május—június jeles egyházi ünnepe volt pünkösd napja. Az ehhez kapcsolódó szokások közül az újságok rendre megemlítik a kapuk zöld lombbal való díszítését. 111 A nyár egyértelműen katolikus egyházi ünnepe volt az úrnapja. A hívek zöld lombokból épített sátrakban oltárképeket helyeztek el, s körmenetet is tartottak. Az intelligencia körében szokás volt e napon kirándulást szervezni. 112 A korabeli Nagykőrösön János- illetve László-nap körül (június végén) tar109 „... a május elseje nagy élénkséget teremtett városunkban is, nem is említve a gyermekek örömét mely annyi lombos ág és virágba került..." Nagy-Kőrös 9. (1886) 18. sz. (május 2.) 3.; „A májusi korány városunkban elég vidáman kezdődött, a mennyiben a különféle zenekarok már kevéssel éjfélután rázendítették a város különböző részeiben a »májusi üdvözlet« cimen jogosított éjjeli és reggeli nótákat a melyek meglehetősen nyugtalanná tették a békésen szinnyadni szerető polgárok és polgárnők éjszakáját..." Nagy-Kőrös 17. (1894) 18. sz. (máj. 6.) 3.; „A helybeli első zenekar mostanában szorgalmasan tanulta be az ujabb és kedveltebb zene darabokat, hogy a közönség e tekintetében való igényeit kielégíthesse. Ez uj darabokat május elsején mutatja be a közönségnek a Széchenyikertben délelőtt 10 órakor kezdődő reggeli zene alkalmával..." Nagy-Kőrös 7. (1884) 17. sz. (ápr. 27.) 3.; stb. 110 „Szűcs Ferencz csizmadija mester házánál 1 bolthelyiség, 2 szoba, konyha, kamra padlás május 1-sőtől többévre kiadó. Ugyanott 16 hektó jó fehér bor van eladó. Lakik IX. kerület Szolnoki utca 9. szám alatt." Nagy-Kőrösi Hírlapok 19. (1896) 6. sz. (febr. 9.) 7. 111 „Boldog pünköst ünepét kivánjuk olvasóinknak! A nyár ez ünnepe legyen mindenkinek vidám és örömekben gazdag. Az ifjúság találja kedvét az ünnep hagyományos szokásaiban s »-szállja meg a szent lélek« szivét a nemesebb vágyak és érzelmek iránt. Mire e sorok megjelennek zöld lombok díszlenek a kapukon, melyek az ünnepszombat estélyen [sic!] kerültek oda. Az ünnepi szokások közt a lombdiszités egyike a legrégebbieknek, mely folyamatosan fenntartja magát, mint külső kifejezése az ünnepi örömnek és ihletnek." Nagy-Kőrös 4. (1881) 23. sz. (juni. 5.) 3.; „Pünköst. Még a népdal is azt mondja, hogy legszebb hajfial a piros pünköst hajnala. A biborfényben kelő napsugarak milliárdnyi virág harmatos bimbóját nyitják fel csókjaikkal. A szép leány viruló arcát is ahhoz hasonlitja a szerelmes legény ebben a kis dalban: Nem anyától lettél, Rózsafán termettél, Piros pünköst napján Hajnalban születtél. A szépség fogalma nem lehet már ennél szebben meghatározva. A kapuk fel vannak bokrétázva bodzaágakkal, virágokkal s ahol kapu nincs: hát legalább a kis házikó ablakai..." Nagy-Kőrös 1. (1878) 23. sz. (juni. 9.) 3. 112 „... Városunkban most is széles körben ünnepelték meg ezt a szép napot. Ájtatos körmenetek énekelve és imádkozva áldották az Ur nevét. Több helyen oltári képekkel diszitett sátrak voltak felállítva tölgyágakból." Nagy-Kőrös 16. (1893) 23. sz. (juni. 4.) 3.; „A helybeli bírósági s közigazgatási tisztviselők és ügyvédek közül mintegy 30-an nyári kirándulást rendeztek Űrnapján a nagyerdei »-Jágerház«-hoz hol társas ebéd és uzsonna volt. A társaság zeneszó mellett s vidám társalgás közt késő estig maradt együtt." Uo. 157
