Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Farkas Péter: Néprajzi vonatkozások a múlt századi nagykőrösi sajtóban

ám a dolog természeténél fogva, ezek az adatok néprajzi szempontból érdektelenek. Mégis egy hirdetésből tudtuk meg, hogy a korabeli Nagykőrösön a köleskása mint hagyományos aratási étel szerepelt az étrendben.

42 ÉPÍTKEZÉS A nagykőrösi építkezés hagyományairól a sajtó csak közvetetten tudósít, például a városi szabályrendeletek ismertetése során.

43 Különösen az épületek tetőzetével kapcsolatban szolgáltatnak hasznos adatokat a tűzvészek leírásai. Ezekből tudjuk, hogy a vizsgált időszakban még gyakori tetőfedő anyag volt a nád, a zsúp és a zsindely is.

44 Ugyancsak tűzesetek leírásaiból, illetve rendőrségi hírekből olvashatjuk ki azt a tényt, hogy a szőlőkben rendszerint építettek kunyhót („gunyhó") a körösiek, s ezek között volt úgynevezett „bogárhátú gunyhó" is.

45 Az épületek belső elrendezéséről, épített tartozékairól és más adatairól nem tudósítanak az újságok. Csupán egyetlen olyan hírt (ez is tűzesetről szólt) találtunk, mely e kérdésben némi felvilágosítással szolgál. Ebből az derül ki, hogy a lakóépületben kemence volt, s azt kenyérsütésre használták.

46 Itt jegyezzük meg, hogy a felépült lakóházakat valószínűleg rendszerint felavatták, vagyis „házszentelőt" tartottak.

47 VÍZHORDÁS, KUTAK Az általunk vizsgált időszak az, melyben a fúrott kutak készítése megkezdődött Nagykőrösön. A korábbi városi közkutak nyilvánvalóan ásott víznyerő 42 „Hirdetmény. A közeledő aratási idényre van szerencsém úgy a tek. földbirtokos valamint a t. gazdálkodó közönségnek becses tudomására hozni, miszerint alólírottnál köleskása mindenkor friss minőségben és bárminő mennyiségben a legolcsóbb áron kapható. Nagy-Kőrös, 1887. június hó 18-án. Kiváló tisztelettel Frank Gyula." Nagy-Kőrös 10. (1887) 25. sz. (júni. 19.) 3. 43 Érdekesség, hogy a kerítésépítés szabályozására és hagyományaira egy erdészeti cikkben bukkantunk: „Városunk szabályrendeleteket alkot: kimondja, hogy minden udvarnak be kell kerítve lenni; kimondja azt is, hogy ezen kerítés sem árok, sem garádja stb. nem lehet, tehát legyen deszkakerítés..." = SZENTPÉTERY Károly 1885. 1.; A nagykőrösi szabályrendeleteket és építkezési hagyományokat részletesen feldolgozta NÓVÁK László 1989. 44 „Folyó hó 6-án pénteken délután 3 óra tájban a negyedik járásban tűz ütött ki Mogyorósy Sándor három külön épületből álló fundusán. A náddal s zsindellel fedett lakok E betű alakjára állanak egymás mellett, a nélkül, hogy szegleteik egymással összeérnének. A tűz a középlakon ütött ki s pár perc alatt mindkét melléképület lángba borult s a padlásokon levő gabonával együtt elhamvadt..." Nagy-Kőrös 1. (1878) 36. sz. (szept. 8.) 3. 45 L. 33. jegyzet; „Megégett. Tóbi Sándor n.-körösi lakosnak folyó évi november hó 21-én délután 3 óra tájban nyárkuti birtokán lévő bogárhátú gunyhója eddigelé ismeretlen okból kigyúlt és abban egy ismeretlen nő hullája megégve találtatott. .." Nagy-Kőrös 9. (1886) 48. sz. (szept. 28.) 3. 46 „Tűz. Folyó hó 9-én délután 4 óra tájban Bodor János X. kerületben levő háza kigyulladt, s az épület náddal fedett tetőzete a tűz martaléka lett. A tűz a kemencéből a melybe kenyérsütésre fűtöttek, kipattant szikrából keletkezett. A ház nem volt tűzkár ellen biztosítva." Nagy-Kőrösi Hírlapok 20. (1897) 37. sz. (szept. 12.) 5. 47 Nagy-Kőrös 11. (1888) 6. sz. (febr. 5.) 3. A cikk Molnár László házszentelőjérői tudósít. A házigazda „fényes estélyt" adott, „melyre a város előkelő köreiből számosan voltak híva". A szerző a régi jó világban szokásos eseményként tárgyalja a házszentelőt. 145