Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Farkas Péter: Néprajzi vonatkozások a múlt századi nagykőrösi sajtóban

A szüreti munkálatok a tőkéken maradt fürtök összegyűjtésével, az úgynevezett „bengézés"-sel fejeződtek be. Bengézni nemcsak a tulajdonosnak, hanem mindenkinek lehetett.

36 A szüret eredményéről, a must illetve a bor minőségéről és mennyiségéről, legfeljebb szűkszavú, hivatalosnak tűnő adatokat közöltek a nagykőrösi újságok.

37 Nem tájékoztat a sajtó a borkezelés és -tárolás helyi eljárásairól sem, legfeljebb tanácsokat ad e műveletek helyes elvégzéséhez.

38 A szőlőtermesztésnél sokkal jelentősebb volt a nagykőrösi gyümölcstermelés. Különösen a körösi meggy volt híres. Kecskemétre is utalva írta a korabeli tudósító, hogy a „két városnak a nyári gyümölcs-idény alatt naponta külön tehervonat áll rendelkezésére, a mely kizárólagosan gyümölcsöt szállítván: fennakadás nélkül megy Ausztriába s ott a Nándor-vasút által átvétetvén, azonnal személyvonati sebességgel továbbíttatik. Ezáltal lehetővé van téve, hogy a kecskeméti és körösi barackot és szilvát, valamint meggyet nem csak Dresda vagy Berlin, hanem Moszkva és Szt.-Pétervárott is élvezhetik".

39 A gyümölcstermesztés hagyományairól mindössze egyetlen adatot találtunk. Tudniillik azt az említett szokást, hogy a gyümölcsfákat rendszerint a szőlő közé telepítik. Ezzel szemben igen sok adatot közöltek az újságok a nagykőrösi gyümölcsfajtákról a helyi Kertészeti Egyesület évi jelentéseiben, vagy a különböző kiállításokról szóló beszámolókban.

40 TÁPLÁLKOZÁS Magától értetődik, hogy olyan hétköznapi dologról, mint a táplálkozás, egészen ritkán esik szó a nagykőrösi újságokban. Mindenesetre mégis rábukkantunk egy lakodalmi étrend leírására, amit a szokásokról szóló fejezetben adunk közre. Egy rendőrségi hírből derül ki, hogy a nagyszemű tarhonya közönségesen ismert étel lehetett.

41 A kereskedők hirdetéseiben viszonylag gyakran esett szó élelmiszerekről, 36 „A bengézés. A szüretelés alighogy megkezdődött, már el is szokta lepni a szőlő hegyet a bengézők serege. A bengézők bátran járnak kelnek össze vissza, mintha saját birtokaik volnának, csak hogy ezek azután nem csak bengéznek, hanem pusztítanak és ki szemlélik a nékik szükséges tárgyakat mint oltványokat, lugaskarókat stb. A bengézés szigorú eltiltására felhívjuk a hatóság figyelmét." NagyKőrös 16. (1893) 42. sz. (okt. 15.) 3. 37 Az idei bortermés. Nagy-Kőrösi Hírlapok 20. (1897) 42. sz. (okt. 17.) 5. 38 „Az elromlott borok javítási egyszerű módjai. 1-ször. A hordónak nagyságához képest, tégy egy félliteres hosszúkás zacskóba tisztabúzát, azt bocsásd a boros hordóba függélyes irányban s ez néhány nap alatt a bornak rossz ízét és szagát magához szívja és a bor megjavul. 2-or. A reteknek gyökerét és haját fűzd fel fekete czérnára, bocsásd a hordóba, hogy a bort érje, a bornak kellemetlen savanyúságát magához szívja és elveszi, de ezen műtétet gyakran ismételni kell. Jó a jelzett anyaghoz a szőlő száraz virágját is tenni, mivel a javítást fokozni fogja." Nagy-Kőrös 10. (1887) 26. sz. (júni. 26.) 3. 39 Kecskemét és Kőrös gyümölcskereskedelme. Nagy-Kőrös 9. (1886) 2. sz. (jan, 10.) 2. 40 A helybeli kertészeti egyesület az orsz. kiállításon. (Hivatalos jelentés). NagyKőrös 9. (1886) 16. sz. (ápr. 18.) 1—2.; A fajtajegyzékekben helyi, illetve népi elnevezésekkel is lehet találkozni., Ezek elemzése és azonosítása egy másik dolgozat témájául kínálkozik. 41 „Megfúlt gyermek. Tóth Teréz nevű 7 hónapos gyermeket nagyobb testvére és anyja Tóth Ferencné folyó hó 5-dikén délben nagyszemű tarhonyával etetvén: a gyermek hirtelen fuldokolni, majd kékülni kezdett és csakhamar megfúlt." Nagykőrös 10. (1887) 28. sz. (júli. 10.) 3. 144