Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Pap István: Szállítás, anyagmozgatás és eszközei Nagykőrösön (adatközlés)

PAP ISTVÁN SZÁLLÍTÁS, ANYAGMOZGATÁS ÉS ESZKÖZEI NAGYKÖRÖSÖN (adatközlés) A mezőgazdaságban régen ugyanúgy mint ma óriási mennyiségű anyagot kellett a termelés és az értékesítés során szállítani. Az eszközök egész sora szolgálta a szállítási munkát. Ezek között megtaláljuk az emberi erővel üzemelőket ugyanúgy, mint az igaerővel vontatottakat. Nagykőrösön a parasztság rétegződésének kifejezésére is használták a tulajdonban lévő szállítóeszközt: 1. Taligás paraszt. Azokat a termelőket nevezték taligás parasztnak, akik igaerővel nem rendelkeztek. A közeli szőlőből, kertből a szállítást saraglyástaligával végezték. A termeléshez szükséges kisebb szállítást éppen úgy, mint a piaci áru szállítását. A szőlőből mindig volt hozni-vinni való. Szinte egész évben taligával jártak a szőlőbe. Kisparasztok voltak, akiknek a kevés szőlő és föld nem tette lehetővé az igaerő fenntartását. 2. Egylovas paraszt. Kocsija és egy lova volt. Közülük sokan ősszel eladták a lovat és tavasszal ismét vásároltak. Nem mindannyian rendelkeztek akkora földterülettel, hogy egész évre való takarmányt tudjanak rajta termelni. A szállítást az egy lóval elvégezték, szántásra összefogtak, vagy kölcsönlóval végezték. 3. Jó élhetős kocsis-lovas ember., Arra mondták akinek kocsija és legalább 2 db lova volt. Nem szorult másra a munkák végzésénél, egyedül is boldogult. Nagyobb munkáknál társultak ők is, de ez már nem kölcsön kérés volt, hanem társulás az eredményesebb munkavégzésre. (Rakodás, erdőhordás). Ezek a meghatározások nemcsak azokat illette meg akik saját földterületen gazdálkodtak, hanem azokat is akik részben vagy teljesen bérelt, esetleg felesföldön éltek. Ezek a meghatározások is azt bizonyítják, hogy a parasztgazdaságokban a szállítóeszköz megléte döntő kérdés volt, nemcsak a gazdálkodás, hanem a megélhetés minősége szempontjából is. EMBERI ERŐVEL TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁS ÉS ANYAGMOZGATÁS ÉS EZEK ESZKÖZEI Hátalás A legegyszerűbb formája amikor a szállítandó szálastakarmány anyagából kötelet készítettek, ezzel egy nagy kévét kötöttek és ezt villára szúrva vállra véve vitték. Hátalókötél: 2—2,5 méter hosszú karikás kötél. A szállítandó anyagot a kötélre rakták, majd a kötél végét a karikába fűzve a hátra vették, úgyhogy a kötél végét fogva kissé meghajolva lehetett szállítani. , Pelyváskas: Pelyva, törek vagy apró sarjúszéna nem állt meg a hátalókö-» 119