Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére II. (Studia Comitatensia 24. Szentendre, 1994)

Füvessy Anikó: A tiszafüredi cserépedények értékesítése a XVIII–XIX. században

csendőrlaktanya mellett lakott, itt cserepet adtunk ajándékba."

23 így volt ez más edényárusoknál korábban is. Egy 1908-as datálású, ecsetes festésű, dudi alapszínű, névre szóló butykoskorsót Csontos Mihály például a náluk megszálló mezőtúri edényárus fazekastól kapott.

24 Tiszafüreden Kóbi bácsit (Rubinstein Jákob) tartották a legismertebb edényesnek, ö vegyes kereskedésében nemcsak edényeket, hanem az ehhez szükséges mázat és festékeket is árusította. Nemcsak füredi, hanem az akkor már mutatósabb túri edényeket is lehetett nála vásárolni. A heti piacokra is kipakolt. Mellette még a 20-as évek elején Karcagról áttelepült Pálfi József foglalkozott edényárusítással, de B. Varga Lajos is felkereste a füredi piacot. Az értékesítés a századfordulóra a kereskedők kezébe összpontosult. Addigra a vállalkozó szellemű fazekasok egy része meggazdagodott. Földet vásárolt, házat épített. Nyúzó Gáspár 1 kovártányi földet vett, ezt művelte. Cs. Kiss Mihálynak, aki egyébként is paraszti családból származott, 20—25 hold földje és szőlője volt. SiTnon István is földdel és módos házzal rendelkezett. A fiatalabb Nyúzó Gáspár még a múlt század végén 4 hold földet tudott vásárolni. Mint ezek a példák is mutatják, a termelést és az értékesítést egybekapcsolni tudó fazekasok éltek a legjobban, reagálhattak vevőik ízlésváltozásának legapróbb rezdülésére. Miután a fazekasok közvetlen kapcsolata vásárlóikkal megszakadt, a kereskedők közvetítették a vásárlói igényeket. Meghatározták a termékösszetételt, diktálták az árakat. Az értékesítés, mint készítők és a használók közti kapcsolat, a vevők által közvetített igényeik, illetve a stílusváltozás fontos láncszeme. A tárgyi anyag azt bizonyítja, hogy ez az 1870—1890 közti években volt a legintenzívebb. Az egységes díszítményrendszeren belül gyorsan lefutó apró árnyalatok jelentek meg, mint például a szivárványos vagy pókhálós mintájú, közepükön évszámos vagy női keresztneves tálasedények, férfi keresztnévvel ellátott butellák. A vásárlókkal tartott közvetlen kapcsolat éveiben újult meg a tiszafüredi fazekasok díszítményrendszere, jelent meg az elhajló száron ülő kettős virág, az ecsetes festésű, kék színű matyórózsa és a címerábrázolás is. A reformkori előzményekből továbbfejlődő stílus a közvetlen értékesítés éveiben változott a leggyorsabban, épített díszítményrendszerében új elemeket, alakított ki új kompozíciós rendet. Az igények ilyen pontos ismerete a fazekasok értékesítésből való kiszorulása után már nem figyelhető meg. 23 B. Varga József 59. é. ref. kunmadaras! lakos adata. 24 KPM 68. 90. 1. 74