Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Paládi Kovács Attila: Szlovák falvak szénagazdálkodása Pest megyében és az Északi-Középhegységben

tompa, lapos tetejű volt. Zemplénben, a Bükkben és a Mátrában nem is ismer­tek mást. A Pilisben és Pest környékén két típusa volt a kaszaüllönek. Pilis­szentléleken a tompa, laposfejű típust slovenská babfamak nevezték, szemben az éles nemecká babfca-val (2. a—b. kép). Nagytarcsán az éles, nemecká babka volt többségben, azt szerették jobban. 23 Az üllőhöz igazodott a kalapács formája 2. kép. A kasza élesítéséhez szükséges szerszámok: a. slo­venská babka, b. nemecká ЪаЪка, с. klepáö, d. klát'ik (Pilis­szentlélek, Komárom megye), e. klepadlo, h. tulejka fából (Háromhuta, Borsod-Abaúj-Zemplén megye), f. roh szaruból, g. osla (Nagytarcsa, Pest megye). 23 HYCKO, J. 1973, 25. Három babka-variánst különböztet meg Szlovákiában. A ka­sza tartozékainak változatos terminológiája van a Magas-Tátra vidékén. Vö. PO­DOLÁK, J. 1967, 37. 619

Next

/
Thumbnails
Contents