Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Surányi Dezső: Az ugyeri eperfák. Egy elfelejtett gyümölcstermő faj termesztési hagyományai

Lényegében hasonló jelenségre figyeltünk fel a csongrádi szőlők történeti termesztési és társadalmi rajzának feldolgozásában is.

51 FÜR Lajos

52 igen mélyreható vizsgálódások után joggal állapította meg, hogy 1895-től a szőlő területnövekedésével arányosan nőtt a gyümölcsfák aránya is. A sokféle köztesnövény meghonosodása evidensnek mondható; egyszerűbb is a köztes fajok közé nem számító fajokat felsorolni: dió (káros a szőlőre), mogyoró (igen sok vizet kíván), eperfa (nem fogható fel a gyümölcse a tőkék között) és naspolya (vízigényes gyümölcsfaj). A bab, káposzta, répa, kukorica és burgonya minden tiltás ellenére szintén jelen volt a szőlőkben, sőt a paradicsom, a burgonya és a sárgarépa sokfelé megmaradt.

53 A legrégebbi szőlők Cegléden az öreghegyen és Kámánban voltak, a Neoaquistica comissio által kiadott térképen már szerepeltek a szőlők.

54 Felismerve az itteniek a kínálkozó lehetőséget, 1814-ben kérték a Vallásalapítványtól a homokhát kiosztását a Gerje mellett.

55 536 kérelmező összesen 653 paszta (= kis hold) területet kapott, megalapozva ezzel a jugerumokban kifejezett homokpuszta betelepítését szőlővel.

56 Oly nagynak bizonyult a földínség, hogy tulajdonképpen 1828-ban kiadott szigorító szabály sem érhette el a célját. „Ezután szőlőföldet csak azok az érdemesek kaptak, akik minden közönséges terheket híven és serényen hordanak, így elsősorban a telkesek, azután a mesteremberek, s így a zsellérek.

57 Az ugyeri szőlők hivatalos neve Űj szőlők lett, lévén az öreghegy és a Kámáni szőlők, amit azonban a vasútvonal építéssel vágták kétfelé; innen bizonyos elnevezési zavarok is származtak.

58 A 653 kis hold később kiegészült 1300—1400 kh-ra, de a szőlőtelepítések végét korántsem jelentette. Tanulságos átiratban közölni az Új szőlőkre vonatkozó telepítési szerződést ; körültekintő megfogalmazása izgalmas dokumentum. „Melly Czeglédi Uradalom és ugyan Czeglédi mező várassa közt az ugy nevezett Gerje sivány homok szöllőnek való fol osztása végett a következendő föltételek alatt köttetett. Először: A földes uraság az egész, mintegy 653 jugerum (később az ezret is meghaladta) vagy már miolta föl mérődött, többre is szaporodott tájékot, melly tsupa sivány homokból áll, és a közönséges legelőnek közepette fekszik, szöllőnek az olyan czeglédi lakosok közt fogja föl osztani, akiknek a bé ültetésre és további megmunkálásra elegendő értékek vagyon. Másodszor: Az ezen éltetendő szöllőből esendő dézsma a jelenvaló contractus helyben hagyása napjától a tizedik esztendőre határoztatik. Határoztatik még: egynéhány helyeken a homok partokat el egyenesíteni, más helyeken a laposakat nagy fáradsággal el tölteni, az egész tájékot közerővel körül árkolni, eleven sövénnyel bé ültetni, kapukat állítani kötelesek. A tőkék közé fákat, kukoritzát, krumplit, vagy egyéb termesztvényt, ültetni lészen nem szabad. Hogy mindezek szorosabban végre hajtódjanak, a Városi Tanáts egy hegymestert fog választani. Eltelvén pedig a tíz esztendők, minden szöllő birtokos köteles lészen a termésnek nyoltzadikát tiszta mustban beadni."

59 Mindegyik szőlőterületre vonatkozott, hogy aki földet kapott, egy év múltán köteles azt szőlővel beültetni, trágyázni a telepítés előtt. A gyümölesfaülte51 SURÁNYI Dezső 1992. 52 FÜR Lajos, 1983. 78. 53 FEYÉR Piroska 1970. 75. és SIMON, V. 1865. 54 KOLOFONT József 1931. 266. 55 KOLOFONT József 1931. 267. 56 FÜR Lajos 1983. 35. 57 KOLOFONT József 1931. 267. 58 HÍDVÉGI Lajos 1984. 59 HÍDVÉGI Lajos 1984. 166. 582