Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balanyi Béla: A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés múltja

223 vagon salátát, 140 vagon uborkát, 16 vagon zöldbabot, 2 vagon zöldpaprikát.

109 Az 1933-as évben a külföldi piacokra elvittek 223 vagon salátát, 109 vagon uborkát, 59 vagon zöldborsót, 1 vagon zöldpaprikát, 26 vagon paradicsomot. A belföldi piacokra 273 vagon salátát, 58 vagon uborkát, zöldbabot és zöldborsót 5 vagonnal, 8 vagon paradicsomot szállítottak el.

110 A szőlő-, gyümölcs- és a zöldségfélék tartósítása a XIX. század második felétől terjedt el az úri nép között, mely az iparos családok és végül legtöbb háziasszony gyakorlatává lett. Főként azóta, mióta az üvegipar befőttes üvegeket is gyárt. A tartósítás ősi formája az aszalás. Az alma- és a körtefélét felhasogatták, szilvát és a barackot egészben hagyva a napon kiszikkasztották, vékony rétegben aszaló kosarakra kitéve. Az aszalókosaraK 80—110 cm átmérőjű fenekű és 9—!10 cm magas szélű, fűzből készült kosárfonó munkák voltak. A hullásalmát és körtét hasogatták fel és aszalták. Az aszalt gyümölcsöt vászonzacskóban tartották el télire. A gyerekek az aszalt körtét és almát „bagótüdőnek" mondták. A megért gyümölcsökből lekvárt főztek. A kékszilvából és leves körtékből főztök lekvárt. Majd minden háznál voltak lekvárfőző rézüstök.

111 A zöldségfélék zölden való befőzése csak a XIX. században és annak is negyedik negyedében terjedt el. A gazdaasszonyképző tanfolyamok hatására. A két világháború között a téli gazdasági iskola rendezett ilyeneket.

112 Az ügynek kiváló képviselője V. Faragó Eszter ny. óvónő volt.

113 Az újabb időben a gyári készít109 Benedek József még a XIX. század végén egy-egy kocsi hízott libával kocsizott Budapestre Pótharaszton át a Pesti úton és három fiát taníttatta. Az 1920-as évek elején alapították meg a Benedek József és fia céget, melynek vezetője Benedek László volt. György nevű testvére a Kereskedelmi Minisztériumban dolgozott. László fia a János az időszak végén (az 1930-as évek végétől) Londonban élt és irányította a cég angol exportját. A cég kecskeméti központja, hol a hűtőház is működött nagykőrösi irányítással dolgozott. Nagy tehergépkocsi és megbízott hálózattal a zöldség, gyümölcs és hízott baromfi és karácsony előtt pulyka exportkereskedelem közép Pest megyében a Benedek cég kezében volt. NKH. 1927. 97. sz. 3. old. NH. 1932. 62. sz. 3. old. 110 NKH. 1927. okt. 4. 78. sz. 2. old. A nagykőrösi és a kecskeméti piacról 1927-ben Budapestre 275 vagon (667. t.) salátát, 207 vagon (1340 t.) uborkát, 32 vagon (135 t.) zöldséget, Ausztriába 305 vagon (585 t.) salátát, 109 vagon (1385 t.) uborkát, 53 vagon (285 t.) zöldséget, Csehszlovákiába. 110 vagon (660 t.) uborkát, 9 vagon (47 t.) zöldséget, Németországba. 40 vagon (207 t.) uborkát, 20 vagon (104 t.) zöldséget. NH. 1934. jan. 7. 1. sz. 3. old. 111 A kékszilvából (besztercei) főzték már régtől fogva a szilvalekvárt és még ma is főzik. Valamirevaló emberek házában 40—50 l-es rézüst volt, melyben főzték őszszel a szilvalekvárt. Papp Sándor rézüstkészítő mester volt, ki 1906-ban áttért a varrógép- és kerékpár-műszerészségre és ezekkel kereskedett, majd ő alapítja meg a nagykőrösi mozi üzemet. A Kálmán, a Sándor, az Imre, a Dezső és a László a műszerész szakmát tanulta ki és kerékpársportnak a hódolója, bajnokai voltak. Ma már a rézüstök eltűntek, került belőlük a múzeumok néprajzi tárgyai közé, helyettük 60—70 literes zománcozott üstöket lehet venni a vasüzletekben. 112 NH. 1931. 58. sz. 3. old. Háztartási tanfolyamok, Gazdasszonyképző tanfolyamok. 113 A 91. t. a. mű 147. old. 548