Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balanyi Béla: A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés múltja

kezdődik: ily renddel hétfőn az 1. ő járás- Kedden a 2. járás, -szerdán a 3. járás. -Csütörtökön a 4. járás. -Pénteken a délelőtti órákban a nemes uräk adó alá tartozó javaik, -dél után pedig a sidók consribáltatnak-figyelmeztetnek a lakosok Személyesen jelenjenek meg, hogy vagyonukat maguk írassák össze, mert ha meg nem jelentök hiba történik adajuk •kivetésében, azt megük engedetlenségének tulajdonítsák."

60 A bevallott adó alapul szolgáló tény nem felelt meg a valóságnak, mely lehetett téves, vagy egyenesen hamis adat. Tázerdei öregszőlők (1. kép). A Ceglédi úttól Ny-ra eső részlet. Szabadfoglalkozású terület, foglalása minden előzetes tervezés nélküli. Egy-egy foglalás szélén kanyarognak a szekérutak. A rövidebb szekérút végén lévő kis telek vagy telkek a „tanyatelkek"', vagy „tanyahelyek". A szekér és az ökrök tartózkodási helye, ha a szőlőbe szekérrel mentek. Iderakták a metszés után a venyigét, a fák nyeréséből származó rőzsét, ökrösszekérrel akkor mentek a szőlőbe, ha volt oda, vagy onnan elszállítani való. Gyümölcs-, szőlőéréskor a termés hazaszállítása, vagy télen a trágya kihordása. A szekérútra kapukon lehetett bejutni, melyeket csukva kellett tartani. Addig lehetett nyitva míg a szekér vagy a szőlőbe menő és jövő emberek áthaladtak rajta. A szőlők szélén árok húzódott, melyet a szomszédos telektulajdonos tartott karban. A kapu zárvatartásáért ugyancsak a szomszédos telektulajdonos volt a felelős. Az árok fákkal és sövénnyel be volt ültetve. A hosszú és egymáshoz csatlakozó borozdák „országos borozdák", melyek segítségével a szőlőtulajdonos rövidebb úton a szőlőjéhez juthatott. A szőlőhegyen az tartózkodhatott kinek ott szőlője volt. A Nagykőrös körüli szőlőket térképes ábrázolásban Bél Mátyás: Noticia Hungáriáé Novae Historico Geographica с. munkájához készült, Mikovinyi Sámuel által készített, Pest megye térképen látható, 1737-bôl.

61 A térkép még nem pontos felmérés alapján készült (2. kép). Az első hiteles felmérést ábrázolásuk 1784-ből való, II. József császár által készíttetett térképrészleten tanulmányozható (3. kép). Az öreg szőlőink, a Tázerdő, Bokros, Hosszúhát, Zsíros, Kálmán, Temető, Tormás, Lencsés-Világos hegyek. A II. József-féle térkép ezeket már mind feltünteti. A Pálfája-Ъапот és a Bántősi-bánom kiosztására 1811-ben került sor, majd 1830-ig kiosztották a Földvár körüli és a Pöcöki homokokat szőlőnek.

62 A kiosztás körüli viták és a távolságok a piactól, a szőlők a kedvezőtlen időjárás miatt nehezen álltak be, így sokan megbánták, hogy szőlőföldet kértek és eladták. Ezért került homolytáji szőlők és a Pálfája körüli szőlők neve mellé „bánom" szó. A homolytáji szőlők Bántősi erdőtől kapták a Bántősi bánom elnevezést. A szőlőföldek kimérését Mocsy György mérnök végezte a területet dűlőkre osztva. A városi nép munka alá fogta az új osztásokat, a városból járt ki megmunkálni, majd sokan ki is költöztek a szőlőkben épült házaikba. A Pöcö'kben 44, a Pálfája bánomban 53, a Bántősi bánomban 158, összesen 255 család kapott szőlőföldet.

63 Leginkább olyanok mondtak le a bánomokban kapott földről, akik nem maguk művelték, hanem bérmunkával dolgoztatták. Az öregszőlőket első telepítésnek vesszük. A másodiknak 1811—30 között 57 PML. NKO. NKL. összeírások 1801—1848-ig. 1816—17. évi összeírás. 58 PML. NKO. NKL. összeírások 1801—1848-ig. 1819—20. évi összeírás. 59 PML. NKO. NKL. összeírások 1801—1848-ig. 1822—23. évi összeírás. 60 PML. NKO. NKL. Hirdetések jgyk. 1845—47-ig. 1845. május 25. 61 Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé Novae Historico Geographica. Vienae Ausriae. 1737. Pest megye térképe. 62 PNL. NKO. NKL. Protocollum Mise. 1811—13. 14. old. 1811. ápr. 8. 63 PNL. NKO. NKL. összeírások. Az új szőlőföldekre kivetett városi domestica. pro anno 1831—32. 538