Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balanyi Béla: A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés múltja

telepített Bántősi, Pálfája, majd Pöcökben ültetett szőlőket, és a harmadiknak az 1880-as években telepített szőlőket a város történeti területén, Csemőben és Nyársapáton. Az első telepítésű szőlők a város közvetlen közelében levő homokon vannak. A következő szőlők a várostól 5—6 km voltak, és a harmadik telepi tésűek már 8—15 km távolságban. A harmadik telepítési hullám a filoxera vész után következett. Egy nagykőrösi kisgazda B. Tóth Ferenc létesítette Csemőben az első szőlőtelepet, majd követték őt mások Csemőben és Nyársapáton. A csemői vasút megépülése után igen sok ceglédi ember telepített szőlőt Csemőben. Egészen a második világháborúig folytatódott a szőlőültetés. Nyársapáton lenyúltak a szőlők a Gógányi-érig és északon a Kappanhalma vonalára is. Nagykőrösön 1894-ig a következő területek voltak beültetve szőlővel.

1 Kat. hold Négyszögöl Birtokosok száma A város belterületén szőlő 4 1181 25 Temetőhegy 116 1146 192 Tormás hegy 42 526 168 Leesés-Világos hegy 255 603 426 Pálfája-bánom 95 562 68 Bántösi-bánom 202 286 206 Gógány (Alsónyársapát) 43 444 20 Nyilas-Kappanhalom 101 679 90 Pöcök-Földvár 138 82 353 Tázerdő 366 1287 559 Bokros 389 1271 375 Hosszúhát 119 1066 522 Zsíros 339 1271 556 Kálmán hegy 202 28 381 összesen : 2421 832 3841 Tehát 1894-ben a 3841 szőlőbirtokosnak 2421 kat. hold és 842 négyszögöl területű szőlője volt. Az ősi szőlő ezekből 1823 kat. hold és 798 négyszögöl terjedelmű. Az öregszőlők 1822—23-ban 1301 kat. hold és 71 négyszögölet tettek ki. Terjedelemkiszámítása bevallás alapján történt. Az 1822—23-as és az 1894 évek között 72 év telt el, a két számítás között a terület 522 kat. holddal gyarapodott. A szőlőültetés a futóhomokokon tovább folytatódott. 1925-ben már a határban 4311 kat. hold szőlőt vettek nyilvántartásba.

65 Ennek zöme Alsó- és Felsőcsemőben, Nyársapáton volt. Egy-egy gazda kezén 2—3 vékás (fél és háromnegyed holdas), 4—8—10 kat. hold, valamint 10—40 holdas szőlő telepek voltak. A lakosság zömének csak 2—3 vékás szőlője volt.

66 Hogy az öregszőlőkben milyen fajtákat termeltek Nagykőrösön, arra nincsenek adataink. A szomszédos Kecskemét várostól 1733-ban Trajner István füleki tiszttartó fekete és fehér kecskecsöcsű szőlővesszőt kért ültetés céljából. Ugyancsak a kecskeméti iratok őrizték meg, hogy milyen fajta szőlőt kellett küldeni Koháry András koronaherceg részére. Huszonkilenc fajta szőlőt írnák 64 A 70. t. a. mű 541. old. 65 A 70. t. a. mű 542—43. old. 66 Galántai Fekete Béla: Nagykőrös város monográfiája. Budapest. 1927. 119. old. 539