Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Zomborka Márta: Tragor Ignác munkásságának néprajzi vonatkozásai

Vác, 1938, Berger ny. 176. p. 24 cm. (Váci könyvek 26.) Életrajzok, adomafüzérek. 42. Tragor Ignác: Vác az újabb irodalomban. Vác, 1969, Berger ny. 191, (1) p. 24 cm. (Váci könyvek 27.) Mikszáth, Rákosi Viktor, Gárdonyi, Eötvös Károly, Herczeg Ferenc és Somlay Károly regényeiből a városhoz kötődő szemelvényeket közöl. „A vén gazember" c. Mikszáth regényben a püspökség számadóinak és egy hajómalom molnárjának alakja elevenedik meg, „Az igazi humoristák" с írásban pedig tréfás sírfeliratot is ismertet Vácról. (39. p.). Eötvös Károlynak a 27. számnál már jelzett Sobri kutatásaira utal (116— 120. p.), majd Banda Marci — híres váci cigányprímás — életével kapcsolatos részleteket emel ki. (126. p.). Somlay Károly a váci szórakozási alkalmakat (fonó, fosztó, bál) jeleníti meg, és a „Fehér szobor" c. regénye jórészt Vácon, egy hajómolnárnál koszt-kvártélyon lévő piarista diák körül bonyolódik (165— 166. p.). 43. (Tragor Ignác szerk.) : Váci pályák, váci babérok. A VME ünnepi közgyűlésein elhangzott emlékbeszédek. Vác, 1940, ny. n. 127, (1) p. 23 cm. (Váci könyvek 28.) Tragor Ignác: Bálás Lajos emlékezete 17—27. p. Tragor Ignác: Váry Gellért emlékezete 106—119. p. A különállóan is megjelent életrajzok — 34. ül. 35. szám — szerepelnek a 14 jeles váci személy életrajzát tartalmazó kötetben Tragortól. Tragor a VME kiadásában megjelent munkáinak bizonyos fejezeteit, szakaszait megjelentette alkalomadtán más, feltételezhetően saját kiadásában is. így a „Vác művészete a középkorban" Vác, 1929, с füzetet, vagy a rendkívül népszerű adomafüzérek átszerkesztett darabjait „Eltűnt alakok", „A tegnap emberei", „Váci alakok", „Feltűnt és eltűnt alakok" címmel. Szatirikus társadalomrajza „Abdérai történetek" cím alatt látott napvilágot. Az 1930-ban Váci Náci név alatt kiadott „váci alakok" három ember életútját meséi el. A „Szív embere" c. fejezetben (5—25. p.) a maga korában utolsó fülbevalós váci férfiemberről írva említi a hiedelmet: a fiúgyermek fülét azért fúrták ki, hogy mentes legyen a szemfájástól (15. p.). E könyvben „A furfangos gazda" с harmadik fejezet (49—93. p.) a kosdi árvagyerekből kisváci gazdává lett Hajdú uram élettörténete. Benne az ügyeskedő parasztember életstílusának sok érdekes momentuma (cipósütő feleség, tutajút a Dunán ...). Utalásokból tudjuk, hogy Tragort a nagymúltú váci kalendáriumkiadás feldolgozása is foglalkoztatta, kézirattöredékek maradtak fenn ezzel kapcsolatban. 1941-ben bekövetkezett halála, s a háború után családja — felesége és leánya — tragikus éveket élt. A polgári jólétben, az eredeti humorú, nagyvonalú családfő mellett töltött békés éveket a nyomor és kiszolgáltatottság követte. Az „osztályidegen" család házát kisajátították. Tragor Ignác hagyatékának — mely alaposságát ismerve felbecsülhetetlen értékkel bírt — egy része e helyzet következtében semmisült meg. Kéziratai ismerelen csaornákon keresztül szétszóródtak, a bizonyosan a múzeumba került részüknek is csak töredékeit őrizhetjük már. Az írásaiban felbukkanó utalások szerint mások jelentékeny kéziratos gyűjteményei is hiányoznak. 51