Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Lukács László: A szekérrel nyomtatás területei elterjedéséhez

LUKÁCS LÁSZLÓ A SZEKÉRREL NYOMTATÁS TERÜLETI ELTERJEDÉSÉHEZ IKVAI Nándor a Tápió mente népi gazdálkodásáról szóló tanulmányában a szemnyerési eljárások közül a cséplés mellett a nyomtatást is mintaszerűen bemutatta.

1 Az alábbiakban — IKVAI Nándor eredményeihez kapcsolódóan — a nyomtatótechnika táji változatainak sorában azzal a munkamóddal szeretnék foglalkozni, amelynél a gabonát a szérűn körbejáró lova'k vagy szarvasmarhák által vontatott szekér segítségével nyomtatták el. A székérrel nyomtatásra GYÖRFFY István 1928-ban megjelent Takarás és nyomtatás az Alföldön című klasszikus tanulmánya hívta fel a magyar kutatók figyelmét. Ezt követően TÚRI MÉSZÁROS István a Nagy Magyar Alföldön, GUNDA Béla a Mezőföldön gyűjtött adatokkal bővítette a szekérrel nyomtatásra vonatkozó ismereteinket.

3 A székérrel nyomtatás munkafolyamatának legalaposabb rögzítését NAGY Gyulának köszönhetjük. NAGY Gyula kezdeményezésére Békés megyében, a kardoskúti Kérdő-tanyán 1951-ben rekonstruálták a szekérrel nyomtatást. Ez alkalommal részletes leírás, filmfelvétel és számos fénykép is készült erről a munkamódról.

4 HOFFMANN Tamás érdeme, hogy az 1963-Лэап megjelent A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában című könyvében a szekérrel nyomtatás akkor ismert területi elterjedésének bemutatásán túl e nyomtatótechnika termelékenységével, hatékonyságával is foglalkozott. Saját mezőföldi és tiszántúli helyszíni kutatásai alapján kimutatta, hogy a két lóval és szekérrel végzett nyomtatás termelőkapacitása jóval meghaladta a kétlovas szekér nélküli nyomtatás eredményességét, megközelítette a négylovas nyomtatótechnika termelőkapacitását.

5 A szekérrel nyomtatás területi elterjedését a közelmúltban megjelent Magyar Néprajzi Atlasz 1/62, 64, 65. számú térképlapjain, az 1960-as évek első felében gyűjtött anyag alapján PALÁDI-KOVÁCS Attila mutatta be.

6 Az alábbiakban a szákirodalom és saját helyszíni kutatásaim alapján a szekérrel nyomtatás területi elterjedését szeretném bemutatni. Ha a Magyar Néprajzi Atlasz említett térképlapjaira tekintünk, látjuk, hogy a szekérrel nyomtatás elterjedése Kelet-Dunántúl, a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl területére esik. Kelet-Dunántúlon a Mezőföldtől nyugatra e nyomtatótechnika két szórvány előfordulását ismerjük. A budapesti Néprajzi Múzeum fényképgyűjteményében találtunk egy felvételt, amely 1907-ben Balatonkövesden (Zala m.) készült a szekérrel nyomtatásról. E fénykép tanúsága szerint a gyűrű alakú ágyáson két lóval, oldal- és lőcs nélküli, hátul hatalmas kövekkel megterhelt kocsival nyomtattak. A kocsin egy ember ült, aki gyeplővel irányí1 IKVAI Nándor, 1985. 253—257. 2 GYÖRFFY István, 1928. 14, 24—25, 29—30. 3 TŰRI MÉSZÁROS István, 1929. 37.; GUNDA Béla, 1938. 89. 4 NAGY Gyula, 1954. 167—197, 484—517.; NAGY Gyula 1961. 84—112. 5 HOFFMANN Tamás, 1963. 227—244. 6 BARABÁS Jenő, 1987.; PALÁDI-KOVÁCS Attila, 1987. 1/62, 64, 65. 495