Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balassa Iván: Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon

À többi Árpád-kori ásópapucs bemutatását és értékelését MÜLLER Róbert többször idézett munkájában találja meg a részletek iránt érdeklődő kutató.

58 Már KRALOVÄNSZKY Alán megállapította: „... az ásópapucs használatát nem a hazánk területén talált lakosságtól vette át a honfoglaló magyarság, hanem keletről hozta magával".

59 Egyetértek MÜLLER Róbert megfogalmazásával is: „Kétségtelen, hogy a magyarok a vasalt ásó ismeretében jelentek meg új hazájukban."

60 14. kép. Vaspapucsos faásók a 19. század végéről. 1—2. Magyarvalkó (Kolozs m.); 3. Székelyföld. BALASSA I. 1973. nyomán. A formai különbözőségeket itt most nem tárgyalom, mert csak az eddigi irodalmat ismételném, annyit azonban meg lehet állapítani, hogy a leletek a későközépkorban és az újkorban szaporodtak, mutatván azt, hogy a teljesen vasból készült ásófejek sokáig nem szorították háttérbe a papucsos ásókat. A 17. századtól kezdve a feljegyzésekben is feltűnnek. Ilyen adatokkal a források közreadása következtében elsősorban Erdélyből találkozunk 1666: (ket Fa Aso vas az elin.

61 1681: Fa Aso és Lapát nro 87; 1734: Ket fa ások vas az végébe(n) (Datk Nagy-Küküllő m); 1770: Fa ásó melynek éle vasas (Rücs Szeben m); 1796: Vasalt nádalt fa ó,sso (Nyárádszentbenedek Maros-Torda m); 1816: 58 MÜLLER Róbert, 1982. passim. 59 KRALOVÄNSZKY Alán, 1962. 117—118. 60 MÜLLER Róbert, Í982. 445. 61 JAKÓ Zsigmond, 1944. 163. 434