Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Zomborka Márta: Tragor Ignác munkásságának néprajzi vonatkozásai

ZOMBORKA MÁRTA TRAGOR IGNÁC MUNKÁSSÁGÁNAK NÉPRAJZI VONATKOZÁSAI Tragor Ignác — a váci múzeum névadója — a hely történetírás klasszikus képviselője. A múlt század második felére jelentős ipari várossá váló Vác egyik nagy polgárcsaládjánák fia. 1869. június 4-én született az akkor közel 17 ezer lakosú városban. Vác volt a megye legiparosodottabb települése, fontos egyházi és kulturális központja. Tragor Ignác kilenc gyermekes családban nevelkedett, elemi iskoláit és a gimnáziumot Vácon végezte. A budapesti jogi kar elvégzése után doktorátust szerezni Kolozsvárra ment, majd egy esztendőt Csíkszeredán ügyvédjelöltként töltött. Segéd jegyzőként tért vissza Vácra, majd családi akaratra, alig 30 évesen, a Váci Takarékpénztár élére állt. Már az 1880-as években megkezdték a város jelentős polgárai egy leendő múzeum számára az anyaggyűjtést. A „Váci múzeumi és régészeti bizottság" 1891-ben megyei kiállítást is rendezett gyűjteményéből. 1895-ben alakult meg a Váci Múzeumi Egyesület

1 (VME), de a millennium tiszteletére 1896-ban jegyeztették be hivatalosan. Az új egyesület első titkára dr. Tragor Ignác volt.

2 Hamarosan az egylet mindenese, mozgatója, fő szervezője lett, aktivitása, szakértelme közismertté vált. Egyre inkább a történeti anyaggyűjtés vált szenvedélyévé, a takarékpénztár csak munkahelyet jelentett számára. Ott évtizedekig tolerálták egyre hatalmasabb kutatói szenvedélyét, a pénzintézet ennél nagyobb támogatást nem is adhatott volna városának. Tragor már 1898-ben felvette a kapcsolatot a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségével, ennek eredményeként komoly szakmai irányítással és felügyelettel folytatta a munkát. Kapcsolatban állt Wosinszky Mórral, Herrmann Antallal, jó barátságban Katona Lajossal. A VME vezetőségén belül egyre nagyobb szerep jutott a mindig tapintatos, széles látókörű, igen aktív Tragor Ignácnak. Elsimította a személyes ellentéteket, sikeres szervezőmunkát folytatott az iparos-kereskedő réteg és a város értelmisége körében. Jelentős pénzbeli támogatással, számos könyvvel, numizmatikai gyűjtemények és egyéb muzeális tárgyak átadásával gyarapították a helyi polgárok a gyűjteményt. A működés első két évtizedében öt különböző épületben béreltek helyet az egyre gyarapodó anyagnak, rövidebb időszakokra nagy sikerű kiállításokon be is mutatták azt. 1906-tól Tragor elnöke lett az egyesületnek, és páratlan sikereket ért el az egyleti munka népszerűsítésében. Egy év múlva már 223 rendes, és 22 alapító tagja volt a VME-nek. Rendszeres ismeretterjesztő előadások folytak, kiadványok jelentek meg. Jeles épületeken emléktáblákat helyeztek el, emlékműveket 1 Az Egyesület nevét következetlenül alkalmazták évekig. Nyomtatásban olvasható a „Váci Múzeumi Egyesület", a „Váci Múzeumegyesület", valamint a „Váci MúzeumEgyesület" változat. 2 Az egyesület történetéről lásd : ASZTALOS István: Régészeti, történelmi és múzeumi egyesületek Pest megyében 1875—1949 in: Váci könyvek 1. (Üj sorozat). Szerk.: RÁDULY Emil, Vác, 1981. 7—87. p., A Váci Múzeum Egyesület 27—65. p. 39