Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Zomborka Márta: Tragor Ignác munkásságának néprajzi vonatkozásai
ápoltak. A bevételek érdekében színielőadásokat, és más rendezvényeket szerveztek, s a haszonból értékes helytörténeti kiadványok, sorozatok jelentek meg, az egyesület 1948-as feloszlatásáig 78 könyv, füzet. 3 Ezek nagy hányadát Tragor Ignác írta, társszerzője, illetve szerkesztője volt. A kiadványok előkészítésében meghatározó szerepe lehetett, a sorozatokon kívül megjelent műveknek is kvázi sorozatszerkesztője volt. Az 1890-es évektől rendszeresen publikált a helyi sajtóban is. Az akkor működő 20-nál több városi egylet és kör mellett a VME — Tragoron keresztül — fontos közvélemény-formáló tényezővé vált. Tragor kutatásai, levéltári, könyvtári búvárkodása eleinte Vác köztörténete, a Váchoz kapcsolódó eseménytörténet mind teljesebb feldolgozását célozta. A felbukkant adatok s a kutatói tapasztalat révén erőssé vált archeológiai érdeklődése is. Ha konkrét kutatásaiban gátoltatott — pénzhiány vagy a háborús évek következtében —, érdeklődése a helyben és könnyebben vizsgálható közelmúlt felé fordult, összegyűjtötte és rögzítette a helyi sajtóban és az emlékezetben elérhető adatokat egy-egy kitüntetett témában. így jutott el annak felismeréséhez, hogy a múlt kutatója a jövőnek dolgozik. Rendkívüli lényeglátással kezdte korának mindennapos dokumentumait — plakátokat, képeslapokat, fotókat, meghívókat, műsorfüzeteket és sok mást — gyűjteni, a múzeum adattárába helyezni. Muzeológiai szempontból nagyra értékelendő, hogy 1907ben az egyesület által szervezett képkiállítás (XVI— XIX. századi városábrázolások) részletes jegyzékét kiadta, az 1912-ben bemutatott kiállításról pedig fényképekkel illusztrált ismertetőt és „lajstromot" jelentetett meg. Művei különösen a múzeum, a gyűjtemény további sorsának ismeretében értékelődnek fel igazán. Sok tárgyról, dokumentumról ma már csak Tragor Ignác munkáiból tudunk. Az általa feltárt források egy része sem elérhető már, utalásaiból szerezhetünk tudomást egykori kéziratokról, jegyzőkönyvekről. A közelmúlt régészeti, történeti kutatásaival egybevetve megállapítható, hogy Tragor műveit általános forráskritikával használva ma is meghatározó szakirodalomként vehetjük számításba. A néprajz mint tudományszak, csak viszonylag későn keltette fel Tragor érdeklődését. De céljaiból, munkastílusából következően műveiben sok helyen találkozunk forrásértékű megjegyzésekkel, szövegközlésekkel. A történeti vonatkozású megállapításainál kevésbé kiérlelt, kidolgozott módon közli néprajzi adatait. Bizonyos esetekben stíluselemként alkalmazza munkáiban ezeket. A könnyedebb hangvételű, helyi gyűjtéseken alapuló adomázó gyűjteményekben is sokszor fel kell figyelnünk elszórt váci, Vác^környéki adatokra. (Ezeket a munkáit többször Váci Náci írói néven jegyezte.) A Váci Múzeum-Egyesület kiadásában megjelent munkák a maguk idejében úgynevezett tagilletményként az egylet tagjaihoz eljutottak, a családi könyvtárak részeivé váltak. Utánnyomást később nem jelentettek meg belőlük, maga Tragor néhány alapvető, nagy érdeklődésre számot tartó tanulmányt kissé módosítva, a feldolgozás időhatárait kibővítve újra kiadott. Ma már nehezen juthatunk hozzá ezekhez a könyvekhez, legteljesebb gyűjteménnyel a váci Tragor Ignác Múzeum könyvtára rendelkezik belőlük/ 1 Az alábbiakban a VME kiadásában megjelent Tragor munkákat tekintem át, kiemelve néprajzi vonatkozásaikat. A bibliográfiai adatokat Mátyus Ottilia 3 A VME kiadói tevékenységéhez lásd: MÁTYUS Ottilia—RÁDULY Emil: A Váci Múzeum Egyesület kiadványainak bibliográfiája (1879—1948). in: Váci könyvek 1. (Üj sorozat). Szerk.: RÁDULY Emil, Vác, 1981. 89—107. p. 4 A gyűjtemény sajnos itt sem hiánytalan, folyamatosan halad a kiegészítése. 40