Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

S. Lackovits Emőke: Gazdasági naplótöredék a háromszéki Esztelneken

S. LACKOVITS EMŐKE GAZDASÁGI NAPLÓTÖREDÉK A HÁROMSZÉKI ESZTELNEKRÖL A székelység írásbeli kultúrája, ill. kultúrájának írásbeli emlékei kitűnő forrást jelentenek a történésznek, etnográfusnak egyaránt. Már a 15. század második felétől elterjed és meghonosodik az írásbeliség a kisnemesség körében, különösen is annak elszegényedő rétegeiben, de a falusi iparosok és gazdagabb parasztok gyermekei ugyancsak ily módon igyekeztek maguknak jobb életsorsot biztosítani.

1 A 17. és 18. században pedig megszaporodott a memoárirodalom,

2 de ez a naplókról is elmondható. Ezek a naplók a változó világban szilárd pontok voltak, a maradandóságot jelentették, s adatai'k jelentéktelenségük ellenére is egy kor, egy társadalmi csoport életszemléletét tükrözve, életmódjába engednek betekintést.

3 Ezek a nemesi naplók esetenként emlékirattá nőtték ki magukat, vegyes feljegyzéseikben nem a sokak érdeklődésére számot tartó, rendkívüli eseményeket megörökítve, hanem az élet mindennapjairól, s a tőle eltérő ünnepi alkalmakról tudósítva.

4 Az események fontosságát a megörökítő határozta meg, s ez mindig az ő élete eseményeinek rendjébe illeszkedett bele, s életmódjának lett tükörképévé. A 19. században született naplók méltó folytatásai a korábbi naplók, emlékiratok, történelmi visszaemlékezések gazdag tárházainak, amelyet JANCSÖ Elemér a múlt és jövő közötti szakadék áthidalásának, sajátosan erdélyi hagyománynak nevezett.

5 A naplóíró mindig a mában él, a mulandóság ellen harcol, az öröklét vigaszának keresésével.

6 Műfaja egyéni még akkor is, ha jelentéktelennek tűnő események sorjáznak írásában. Ezeknek nagy értéke az élményszerűség. Ez mondható el arról a családi levelesládában őrzött naplótöredékről is, amelyet az esztelneki Szacsvay-kúria egykori gazdái 1855—1900 között vezettek. Ez a napló részben a korábbi századok erdélyi naplóival, részben pedig a paraszti gazdasági naplókkal rokon. Felhalmozott tapasztalat sűrűsödött össze benne, vegyesen tartalmazva a gazdaság és a család életére, a mindig aktuális munkákra, de az időjárásra vonatkozó feljegyzéseket is. Olyasmit őrzött meg, ami máshonnan meg nem tudható.

7 1 JAKÓ Zsigmond : írás, könyv, értelmiség. Bukarest, 1976. 31. 2 Elegendő utalni KEMÉNY Jánosra, BETHLEN Miklósra, Árva BETHLEN Katára, BOD Péterre, CSEREY Mihályra, RÉTYI Péterre, WESSELÉNYI Istvánra, Czegei WASS Györgyre, RETTEGI Györgyre, APOR Péterre, Hermányi DIENES Józsefre stb. Mellettük voltak ún. névtelenek is, akiknek feljegyzései becses forrásai a néprajzi kutatásnak. 3 Erre vonatkozóan vö. RÉTYI Péter naplója. Bukarest, 1983. Maria Ursuçin előszava 5. 4 Vö. RETTEGI György: Emlékezetre méltó dolgok. Bukarest, 1970. Jakó Zsigmond előszava 46—47. 5 Bölöni FARKAS Sándor naplója. Bukarest, 1971. Jancsó Elemér előszava 7—8. 6 Ibidem 8. 7 MOHAY Tamás: Paraszti kéziratok, házi irattárak gyűjtése. In: Néprajzi útmutató diákoknak és szakkörvezetőknek. Szerk.: M. Szabó Mária és Mohay Tamás. Bp. 1988. 223. 413