Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

P. Madar Ilona: Alsó-Garam mente földművelése

1. táblázat A FÖLD HASZNÁLATI JOGÁNAK MEGOSZLÁSA 2202 61 1835 2508 62 67 2110 68 241 2548 134 1932 4701 88 86 3292 117 86 2259 28 153 5119 3567 161 1652 581 235

5 1895-ben Tulajdonos Haszonélvezeti Haszonbéres kezén lévő Bény Helemba Kisgyarmat Köbölkút Kéménd Kőhidgyarmat Kisújfalu Muzsla Párkány Sokan voltak ezen a vidéken, akik a jobbágyfelszabadítástól a termelőszövetkezet megalakulásáig tartó időben, 60—65 éves korukban elvetették a gazdálkodás gondjait, szétosztották földjeiket, állataikat, gazdálkodási eszközeiket utódaik között. Ezek kommenciót mértek számukra, abból éltek.

6 A teleknagyság már a XVIII. sz. végén különböző volt, 14—16 magyar hold között váltakozott. Ebben a szántó, a kaszáló, a szőlő, az erdő és a kenderföld ill. a szivás — szilvás — is bennfoglaltatott. Itt is előfordult, hogy egynémely telektartozék nem a falu határában volt, leggyakrabban a szőlő, ill. az erdő.

7 A jobbágyfelszabadítás után lassan vált el a szántóföld a fentemlített, másféle használatú földektől. Addig ha valaki eladta szántóföldjének egy részét, az utána járó erdőrész faizási jogát is elvesztette. A két világháború közötti időben szűnt meg a telektartozékok kapcsolódása. Egy telek neve: hel, vagy egészhel a háromnegyed telek neve: háromjertál a féltelek neve : félhel a negyedtelek neve : fertál a nyolcadtelek neve: félfertál Az úrbérrendezés előtti időben a telek után járó szolgáltatás nem volt egységes, így pl. a kisújfalusiak és a párkányiak csak a felét adják mind a tizednek mind a robotáriak. A kisbényiek örökös jobbágyak voltak, de kilencedet nem adtak.

8 Akadnak, akik cenzust — pénzadót — fizettek terményszolgáltatás helyett.

9 A falu melléke: határ. A falu melletti legelő: páskom, ha felszántják: föld lesz. A jobbágy, később parasztgazdaságonként számon tartott föld: hel. A falubeli gazdasági élet színtere: a telek, végében van a bekerített gyümölcsös és veteményes kert, azon belül a gabona szemnyerésének helye: a szirő. A faluhatárokat patakok, vízállások, földhányások, karók, szárazgallyak, bokrok választják el egymástól és a Garam, amely sok helyütt élénk vitát vál5 A magyar korona országainak statisztikája 1895. III. 7—9. 6 Évenként 12 mázsa búzát, egy hízót, naponként 1 liter tejet stb. 7 Országos Levéltár Urbáriumok és Conscriptiók (továbbiakban OL U et С), Filmtár 4236. 8 OL U et С, Filmtár 4236. 9 Jóllehet ezek korábbi adatok, mint amilyenekre vizsgálódásunk kiterjedt, de a későbbiekben is motiválhatták a gazdálkodás menetét. 360