Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

P. Madar Ilona: Alsó-Garam mente földművelése

P. MADAR ILONA ALSÖ-GARAM MENTE FÖLDMŰVELÉSE I. TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS 1. A talaj Az Alsó-Garam mente a Duna balpartján fekszik, 200 méter magasan a tengerszint felett. Magasan fekvő, termékeny lapály, néhol hullámos dombokba emelkedik. A Duna felé fokozatosan csökken a magasság. Talajában uralkodó a lősz és a vályogtalaj.

1 Ez a televény es föld a legtermékenyebb termőföldek egyike, mindazonáltal változatos, a legkötöttebbtől a futóhomokig szinte minden talajfajta előfordul itt. Az erdő helyén kialakított szántóterület neve: erdőtalaj A terület túlnyomó része jóminőségű, kövér föld, kitűnő búzatalaj. Ahol a víz megállt kapolyák, kaponyicák keletkeztek, a föld kisoványodott, agyikos lett. Ezek javítását „nagyon el kellett találni". Istálló- és zöldtrágyázással, valamint pihentetéssel ez a gyenge talaj is zsírossá tehető volt, utána a jól alkalmazott vetésforgó, a további trágyázás megvédte attól, hogy újra hideggé — terméketlenné — váljon. Az elhagyott földet pallagnak, vagy vadföldnek nevezték. Aki elpárolta — termékennyé tette — használhatta 3—4 évig, hiába követelődzőit a tulajdonos, az elöljáróság nem ítélt kárpótlást számára.

2 2. Tulajdonjog, birtoklás, határ A jobbágy felszabadulás után különbözőképpen alakult ezekben a községekben a birtokmegoszlás. Helembán (Chlaba) és Kisgyarmaton (SiKenicka') nem volt földbirtokos az egész határ a földművesek kezén volt. Bény (Bifta), Kisújfalu (Nova Vieska), Köbölkút (Gbelce), Párkány (Stúrovo), világi birtokosoké volt.3 Kernenden (Kameuin), Kőhidgyarmaton (Kamenny) és Muzslán (Muzla) pedig az esztergomi káptalan, illetve érsekség tulajdonába került a majorsági birtokból lett földbirtok.

4 À tulajdonos, a haszonélvezeti és a haszonbéres föld a birtoklási arányt is jelzi, mert a nagymennyiségű haszonbéres ill. haszonélvezeti föld egy-egy faluban a századfordulón a földbirtokost jelenti. 1 BOROVSZKY Samu 1906. 51—52.; BOROVSZKY Samu 1910. 91—92. 2 Kőhídgyarmat képviselő-testületi jegyzőkönyve, kézirat, számozatlan. 3 FÉNYES Elek 1851. 95. 4 BOROVSZKY Samu 1910. 81. 359