Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Mesterházy Károly: Pénzekkel keltezett későcsászárkori eszközlelet Hajdúnánás–Tedejről

raszti háztartásban famegmunkálásra, ácsszerszámnak is használták őket.

82 Vasalásra szükség volt minden földműves gazdaságban, a lakóház, a szerszámok faalkatrészeinek megvasalására, és az ösztöke is csak ilyen környezetbe tartozhat. Az üst mindenféle, így paraszti háztartás értékes edényfélesége volt. A lelet egyetlen állattartásra utaló eszköze a zabla, amely szintén a parasztgazdaság jellegzetes tartozéka. A tedeji eszközlelet összetétele különleges. Hasonlítsuk csak össze a tedeji leleteket néhány más egykorú, vagy néhány korábbi eszközlelettel. (L. táblázat) A Barbaricum területén talált eszközleletekre egyértelműen a csoroszlya, az ekepapucs, a kasza és a sarló a jellemző. így van ez Guhrowban,

83 RadebergLotzdorfban,

84 Jena-Lobeda-n,

85 Toporowban,

86 Hliestowban,

87 Zadowicen,

88 Pepice-Pampitz-ban,

89 Igolomia-Zofipole-n,

90 Wasosz-ban.

91 Ugyanezekben a leletekben egyetlen olyan tárgy sincs, amely viszont előfordul a tedeji leletben. Nincs bennük sem kapa, sem üst, sem zabla, de még balta sincs. Ebben a tekintetben a tedeji lelet közelebb áll a római provinciákban elrejtett leletekhez, pl. a kornwestheimi,

92 lingenfeldi,

93 vagy tuttlingeni

94 depot összetételéhez, ahol számos balta és fokos, és csákány is volt, vagy a II—

III. századi Künzing-i

95 és Márkod/Marculeni-i

96 depótokhoz, melyekben kapák, balták, fokosok, csákány is voltak, még ha eltérő típusúak voltak is. Másrészt azt is látni kell, hogy a római provinciák eszközleleteiben is gyakran előfordulnak az ekepapucsok és csoroszlyák, sarlók, pl. Márkod/Marculeniban, Bürron-ban,

97 Tuttlingenben, Dedrádon,

98 Kiskaján/Caianu Mic-en," Nagyvenyimben,

100 Attersee-Kaiserbrunnbann,

101 Balácán

102 stb. Ez mindenképpen azt jelenti, hogy a tedeji lelet tulajdonosa közvetlen kapcsolatokkal rendelkezett Pannónia felé. E kapcsolatok időpontját a lelet pénzei jelzik: a 4. század 50-es, 60-as évei voltak az alapvetőek a kincs összegyűjtése szempontjából. Másrészt azt is jelenti, hogy gazdaságát még nem sikerült teljesen felszerelnie, a drága ekepapucsokból és csoroszlyákból, a szántás és aratás eszközeiből nem szerzett be semmit. De éppen ez a jellegzetes a tedeji leletben, s ez tulajdonosának gazdálkodási színvonalára is következtetni enged. Bár lova, a zabla méretei alapján nagytestű volt, de nem volt ekéje. Az ekét a jóval kevésbé hatékony kapával és csákánnyal helyettesítette, 82 WHITE, К. D., 1967, 62—67.; HÄUSLER, Alexander, 1979, 27., NAGY Lajos, 1937, 156.; NAGY Tibor 1937, 139.; GLODARIU, Ion—ZRÍNYI Endre—GYULAI Pál, 1970, 224. 83 GRINGMUTH-DALLMER, Eike, 1975, 281—300.; GEISLER, Horst, 1976, 141. 84 SPEHR, Reinhard, 1966, 169—219. 85 NEUMANN, Gotthard, 1966, 260—67. 86 KASZEWSKI, Zdislav, 1964, 193—94. 87 MARSCHALLEK, Karl-Heinz, 1939—40, 295. 88 Ua. 192—93. 89 GODLOWSKI, Kazimierz, 1960, 63. 90 WIELOWIEJSKI, Jerzy, 1960, 145. 91 GODLOWSKI, Kazimierz, 1960, 64. 92 PARET, Oskar, 1928—30, 76. 93 BERNHARD, Helmut, 1981, 5—103. 94 PARET, Oskar, 1926—1928, 87—90. 95 SCHÖNBERGER, Hans-HERRMANN, Fritz Rudolf, 1967—68, 37—86. 96 GLODARIU, Ion—ZRÍNYI Endre—GYULAI Pál, 1970, 207. 97 LAUR-BELART, Rudolph, 1942, 87—88. 98 GLODARIU, Ion—CIMPEANU, M., 1966, 19—32. 99 MARINESCU, George—RETEGAN, Alexandra, 1979, 253. 100 MÜLLER Róbert, 1979, 245. 101 PITTIONI, Richard, 1954, 493. kép; SPEHR, Reinhard, 1966, 104. j. 102 RHÉ Gyula, 1912, 12. kép. 282