Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Mesterházy Károly: Pénzekkel keltezett későcsászárkori eszközlelet Hajdúnánás–Tedejről

szám, hanem inkább ösztöke, azaz olyan szerepe lehetett, mint a mai napig használt eszköznek, amivel az ekéről tisztogatják a sarat.

69 A lelet legkülönlegesebb darabja a zabla. A nómai császárkori leletek között sehol sem találtam párhuzamot. Bár az ilyen jellegű anyag még nincs összegyűjtve,

70 a provinciális anyagban zömmel egyszerű csikózablákat találtunk

71 vagy oldalpálcás zabiákat.

72 A Barbaricumban is inkább egyszerű zabiákkal találkozunk.

73 Eltérőek a szarmata zablaformák is

74 és a hunkoriak is.

75 Méretben és formában is azonosak a 7. század végi alemann ún. „ívelt" zabiák.

76 Az ívelt zabiákat Rainer Christlein a 6—7. századi zabiák közt E típusúnak nevezte, és a 7. század második felében feltűnő típusnak tartotta őket.

77 Mint a tedeji 4. századi zabla is jelzi, eredetük 300 évvel korábbra nyúlik vissza. Csupán az a kérdés, hol alakult ki ez a forma, és hogyan került az alemannokhoz. Mint láttuk, az eszközök zöme (kapa, csákány, üst és a fokos) római provinciális eredetű, míg a balta esetében inkább keleti származásra kell gondolnunk. Két kisebb tárgy eredete bizonytalan, lehet helyi készítmény is. A zabla készítési helye vagy valamely germán törzsnél keresendő, vagy mint a tárgyak zöme, római provinciális eredetű. Csak e két lehetőség valamelyike magyarázza meg azt, hogy ugyanez a forma később az alemannoknál is feltűnik. A tárgyak egy vagyonos szabadparaszt

78 tulajdonában voltak. Erre utal a lelet összetétele. A kapa mindenhol a földművelés eszköze. Egyaránt felhasználható a föld fellazítására és a szántás helyettesítésére. Irtásföldeken, kötött, keményebb talajon, esetleg köves talajon ez a legfontosabb földművelő szerszám.

79 Éppen ezekhez a munkákhoz a legalkalmasabb az erős háromszögletű kapa. A mindkét oldalán kapás csákány szintén a földművelés eszköze. A tedeji csákány a maga könnyű, karcsú formájával nem a római dolabra, hanem inkább az ascia típusába tartozik.

80 Kiváló eszköze a földfelszín megtisztításának, a gyökerektől és gyomtól, és ideálisan alkalmas a talaj feltörésére is.

81 A balta és fokos ugyanebbe a környezetbe tartozik. Irtásra, gyökerek elvágására és a pa69 DAHER, Ymär, 1970, 107—108., BALASSA Iván 1973, 491—97. 70 MÓCSY András, 1977, 384. 219. jegyzet; PETŐ Mária 1973, 57. 71 KUZSINSZKY Bálint, 1920, 82. kép; GÖTZE, Alfred, 1900, 202—214, 7. kép; MARINESCU, George—RETEGAN, Alexandra, 1979, 254.; NOTHDURFTER, Johann 1979, 31. tábla; JACOBI Georg, 1977, 27.; THOMAS Edit, 1964, CVI. t. 72 HÜBENER, Wolfgang, 1973, 37—40, 16—17. t.; SALAMON Ágnes 1957, LXXI. t. 4. 73 JASKANIS, Jan, 1968—69, 155.; GÖTZE, Alfred, 1900, Fig. 7. 74 VJAZMITINA, M. I., 1972, 124—25, 60. kép 7. 75 ZASECKAJA, I. P., 1978, 53—55.; SCHMIDT, Berthold, 1961, 66. t., BEHMBLANCKE, Günther, 1973, 49.; WERNER, Joachim, 1956, 8. t. 9. 51. t. 8. stb. 76 Tübingen-Derenringen: CHRISTLEIN, Rainer, 1979, 50. kép; Altererlingen: VEECK, Walter, 1931, 76, P tábla 7.; Unterjesingen 4. sir: STEIN, Frauke, 1967, 298. 46. kép; SCHIEK, Siegwalt, 1975, 273, 318. t. B. 4; Altental: VEECK, Walter, 1931, 76, O. tábla 9.; Tannheim: PARET, Oskar, 1935—38, 141, 7. kép; Schlingen: STEIN Frauke, 1967, 31, 20. t. 17.; Ebermengen: CHRISTLEIN, Rainer, 1973, 169, 24. kép stb. 77 CHRISTLEIN, Rainer, 1973, 148. 78 GRINGMUTH-DALLMER, Eike, 1975, 290. 79 LUCAS, Anthony T., 1970, 122—23.; JIRLOW, Ragnar, 1958, 41—43.; TAKÁCS Lajos, 1977, 35—44.; TAKÁCS Lajos, 1964, 508—509.; TAKÁCS Lajos, 1980, 226— 31.; 257—58.; HOFFMANN Tamás, 1956, 544—46.; TÁLASI István, 1977, 202.; WHITE, К. D. 1967, 45—47. 80 WHITE, К. D., 1967, 62—68. 81 MANNING, William H., 1970, 19.; DODGSHONJEWELL, 1970, 86. 281