Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
T. Bereczki Ibolya: Vezseny határhasználata a XVIII–XIX. században
kek száma az 1854-es leírásban 20 3/4, megoszlásuk a következő: 1/4 telkes 44, 2/4 telkes 18, 3/4 telkes 1; a zsellérházak száma 186. 49 1854-re a határ művelési ágak szerinti megoszlása a következőképpen alakult: 50 szántóföld rét és kert szőlő legelő erdő nádas Vezseny határterülete 1860-ban a hozzákapcsolt Bökönye pusztával — melynek birtokosa ekkor Basch Fülöp — együtt 4224 kh 449 négyszögöl. 51 A XIX. század hatvanas éveinek második felében tovább növekszik Vezsenyen a szántóterület aránya: 1866-ban 1785 kh szántót, 347 kh rétet, tovább csökkenő mennyiségű, 1107 kh legelőt vesznek számba, a kertek területe 57 kh. 52 Ez a földterület 222 lovat, 24 igavonó és 180 heverő szarvasmarhát és 80 sertést. Viszonylag kevés a faluban a sertés (a szomszédos Várkonyban 200-at tartanak ugyanekkor), és teljesen hiányzik a juh (Tiszavárkonyban 4000 darabot írtak össze belőle). 53 A termett búzát 7136 pozsonyi mérőnek számolták, a szükségletet 9660 mérőnek mérték fel, búzából az összeírás szerint tehát Vezseny behozatalra szorult. A tavaszi takarmányok közül árpából is kevés volt a 891 mérő, a hiányzó mennyiséget 2070 pozsonyi mérőre becsülték. A nagy lóállományhoz képest kicsi az 1188 pozsonyi mérő zab mennyisége, itt a hiányt 7692 pozsonyi mérőnek számolták. Egyedül a széna tett ki számottevő mennyiséget: 4164 mázsa (Várkonyban 2905, az 5200 lakosúra duzzadt Tiszaföldváron nem sokkal több, 5000 mázsa), a sarjú pedig 2082 mázsa. A nagy szénatermés fedezi a község szükségletét, sőt, fölöslegként 1326 mázsa mutatkozik. 54 A számok jól mutatják a kaszálók és a réti széna nagy jelentőségét. A többi termény mennyiségéből láthatjuk, hogy a növekvő lakosságú település kinőtte saját, korábban is szűkként emlegetett határát. A kis határ a gazdálkodás intenzívebbé tételére és földbirtok szerzésére ösztönözte a község lakóit. A földbirtoklási viszonyok alakulására kapunk adatokat az egyházközség jegyzőkönyvéből: 1873-ban miként újították meg az egyházi hivatalnokok fizetését. Az írásból kitűnik a teleknagyság és az ez után kapott járulékföld nagysága is. A lelkész az egész teleknek megfelelő 57 hold és 945 négyszögöl (1200 négyszögöles hold) szántóterületet kapta, ezenkívül járt neki „egy telek utáni kenderföld 1038 négyszögöl, egy szérűskert 676 négyszögöl, és egy telek utáni legelő illetőség 30 hold." 55 Az egyházközség a fiútanító számára 27 hold 657 49 PALUGYAY Imre, 1854. 383—384. 50 Uo. 383. 51 FÉNYES Elek, 1860. 145. 52 Várkonyban 3366 kh szántó 881 kh rét 876 kh legelő 276 kh szőlő terület van. HML Letétek Tisza Járás 2011/1866. 4—417/13. 53 HML Letétek Tisza Járás 2011/1866. 4—417/13. 54 HML Letétek Tisza Járás 2011/1866. 4—417/13. 55 Ref. Sz.: Ekkl. Prot. 1873. 1325 kh 1000 D-öl 573 kh 1472 1708 kh 1084 202 kh 800 268
